Costa Rica, Guatemala és Panama fővárosában leszálltak az első, az Egyesült Államokból kitoloncolt migránsokat szállító repülőgépek. Ezt megelőzték az ezen országok és az USA közötti megállapodások. Marco Rubio külügyminiszter első közép-amerikai és karibi hivatalos útja során találkozott az érintett kormányokkal.
Panama és Guatemala kijelentette, hogy hajlandóak befogadni az USA-ból kitoloncolt migránsokat más országokból is. Costa Rica hamarosan követte ezt a példát. El Salvador még tovább ment: a kormány bejelentette, hogy minden olyan országból befogadja a papírokkal nem rendelkező migránsokat, akik bűncselekményt követtek el az Egyesült Államokban. Nayib Bukele elnök még azt is felajánlotta, hogy az USA-ból származó „veszélyes bűnözőket” az országában lévő börtönökben helyezi el, még akkor is, ha azok amerikai állampolgárok.
Az USA migránsainak baráti országokba való kitoloncolása az USA migrációs politikájának új kulcsstratégiájává válhat. Hivatalos források szerint a kitoloncolási járatok finanszírozását és a migránsok elszállásolását az USA biztosítja majd. A megállapodások konkrét részleteit nem hozták nyilvánosságra. Például továbbra sem világos, hogy a kitoloncoltakat mennyi ideig tartják majd fogva, és mikor és hogyan történik majd a továbbutazásuk a származási országukba.
Ez a megközelítés kérdéseket vet fel a fogadó országok felelősségeivel és a migránsok jogaival kapcsolatban a tranzit során. Az Egyesült Államok már korábban is kötött hasonló megállapodásokat az ENSZ-ügynökségekkel. 2019-ben a Donald Trump-kormányzat finanszírozta a „Maradj Mexikóban” programot (Quédateen México), amely több tízezer migránst tartott vissza Mexikóban. Akkor az amerikai kormány az ENSZ-ügynökségeken keresztül fizette a repatriálási járatokat és a buszos utazásokat.
Panama az első ország, amely beleegyezett, hogy befogadja az USA-ból kitoloncolt, papírokkal nem rendelkező migránsokat. José RaúlMulino, Panama jobboldali konzervatív elnöke azonban korlátokat szabott ennek az együttműködésnek: A Washingtonnal kötött egyetértési megállapodás részeként Panama csak három járatot fogad be.
Az első járat februárban szállt le Panamavárosban több mint 300, főként ázsiai országokból, köztük Afganisztánból, Kínából és Pakisztánból érkező migránssal.
Mulino kifejtette, hogy a migránsokat kezdetben egy szállodában szállásolták el, további részletek közlése nélkül. Később egy Darién régióban lévő befogadóközpontba szállítják őket. Dariénnek nevezik a Panama és Kolumbia közötti területet, amely a migráció sokat használt és veszélyes útvonala észak felé.
A New York Times szerint a deportáltakat a panamavárosi Hotel Decápolisban különítették el. Elvették tőlük az útlevelüket és mobiltelefonjukat, és nem engedték őket ügyvédhez fordulni. Fegyveres biztonsági erőket vetettek be, hogy megakadályozzák, hogy elhagyják a szállodát.
Mulino nem sokkal 2024. július 1-jei hivatalba lépése után megkezdte a választási kampányban bejelentett, migránsokkal szembeni kemény politikájának végrehajtását. Ennek része a Kolumbiával közös határ megerősítése, amelyen keresztül az elmúlt években egyre több migráns haladt át Panamán az Egyesült Államok felé.
Guatemala is fogadta az első, az USA-ból kitoloncolt migránsokat. A sajtó január 30-án dokumentálta az első gépet.
Bernardo Arévalo elnök a Rubióval való találkozója után kifejtette, hogy az ország bővíteni fogja kapacitását, hogy ne csak saját állampolgárait, hanem más nemzetiségű migránsokat is befogadjon.
„Megállapodtunk abban, hogy 40 százalékkal növeljük a kitoloncolási járatok számát, mind a saját állampolgáraink, mind a más származási országból érkező migránsok esetében, akiket később visszaküldünk hazájukba” – mondta Arévalo a Rubióval tartott rövid sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta azonban, hogy Guatemala nem válik „biztonságos harmadik országgá” – ez az a mechanizmus, amelyet Trump első hivatali ideje alatt vezetett be a Közép-Amerikából érkező menedékkérők számának korlátozására. E szabályozás értelmében a migránsoknak az Egyesült Államokban kellett menedékjogot kérniük, mielőtt Guatemalában vagy Mexikóban elérték volna az amerikai határt. Guatemala még James Morales elnök idején írt alá megfelelő megállapodást.
2019-ben El Salvadorhoz és Hondurashoz hasonlóan Guatemala is megállapodást kötött az Egyesült Államokkal a jogerős kitoloncolási végzéssel rendelkező állampolgárok gyors hazatelepítéséről. Az USA-ból kitoloncolt guatemalaiak száma a 2021-es 7.778-ról 2024-re 66.435-re emelkedett Joe Biden elnök hivatali ideje alatt.
A guatemalai külügyminisztérium becslése szerint több mint hárommillió guatemalai él az Egyesült Államokban, akik közül több százezren nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel.
Costa Ricában is leszállt az USA-ból kitoloncoltak első csoportja február 20-án a fővárosában, San Joséban lévő Juan Santamaría repülőtéren. Ott buszokra rakták őket, és a migránsok ideiglenes befogadóközpontjába szállították őket, amely a fővárostól mintegy 360 kilométerre délre, a panamai határon található.
Costa Rica a negyedik közép-amerikai ország, amely beleegyezett abba, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal a migránsok hazatelepítésében. „Costa Rica kormánya beleegyezett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal 200 illegális bevándorló származási országukba történő hazatelepítésében” – áll az elnöki hivatal közleményében. Ezek az emberek közép-ázsiai országokból és Indiából érkeztek. „Costa Rica továbbra is globális példakép lesz a humanitárius kérdésekben” – állt még a közleményben, további részletek közlése nélkül.
Az elnöki hivatal egyértelművé tette, hogy az ország „hídként” fog szolgálni ezen migránsok hazatelepítésében. Az egész folyamatot „teljes egészében az amerikai kormány finanszírozza”, és az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete felügyeli.
Nem világos, hogy a 200 migráns az Egyesült Államokkal megállapodott teljes létszámot képviseli-e, vagy csak az első járat utasairól van szó, amely várhatóan szerda délután érkezik. A hatóságok azt sem pontosították, hogy a migránsok mennyi ideig maradnak az országban, mielőtt továbbutaznak származási országukba.
Forrás: Amerika21
