Biden elnök Kína „adósságdiplomáciája” ellen szólalt fel és fejlesztési segélyajánlatot tett Latin-Amerikának.
Joe Biden amerikai elnök tizenegy latin-amerikai ország képviselőivel találkozott a Fehér Házban az „Amerikai Partnerség a gazdasági jólétért” (APEP) első csúcstalálkozója alkalmából. A Politico című amerikai napilap szerint az APEP által elérni kívánt regionális integráció egyik célja Kína latin-amerikai befolyásának ellensúlyozása.
A Politico szerint Bidenre egyre nagyobb nyomás nehezedik párttársai részéről, hogy olyan gazdasági partnerséget alakítson ki Latin-Amerikával, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a bevándorlás, a regionális kereskedelem és a Kína és Latin-Amerika közötti kapcsolatok bővítése.
A csúcstalálkozót megelőzően Tim Kaine demokrata szenátor levelet küldött Bidennek, amelyben felszólította, hogy Latin-Amerikának „életképes alternatívát kell kínálnia Kínával szemben”. Ennek „a jelenlegi és a jövőbeli kormányzat számára továbbra is prioritás kell, hogy maradjon” – mondta Kaine.
Az elmúlt két évtizedben Peking szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött Chilével, Costa Ricával, Peruval és Ecuadorral. Több mint 20 latin-amerikai ország csatlakozott az „Új Selyemút” nevű interkontinentális kereskedelmi és infrastrukturális hálózathoz.
Kína így „nagy figyelmet keltett” – panaszolta Eric Farnsworth, az Amerikai Tanács kereskedelmi szövetség alelnöke. Elégedetlen volt az amerikai kormányzat reakciójával erre a helyzetre: „Addig babrálunk, amíg Róma teljesen leég”.
Bidenhez az első Apep-csúcson csatlakozott Peru elnöke, Dina Boularte, Kolumbia elnöke, GustavoPetro, Chile elnöke, Gabriel Boric, Uruguay elnöke, Luis LacallePou, a Dominikai Köztársaság elnöke, Luis Abinader, Costa Rica elnöke, RodrigoCháves és Ecuador elnöke, Guillermo Lasso. A találkozón részt vett még Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke, Justin Trudeu, Kanada miniszterelnöke, valamint Alicia Bárcena, Mexikó és JanainaTewaney, Panama külügyminisztere.
A latin-amerikai képviselőkhöz intézett beszédében Biden azzal vádolta a Kínai Népköztársaságot, hogy stratégiai céljai elérése érdekében „adósságcsapda-diplomáciát” alkalmaz a szubkontinensen. „Az Egyesült Államok a legnagyobb befektető Latin-Amerikában és a Karib-térségben” – mondta Biden. „Biztosítani akarom, hogy legközelebbi szomszédaink tudják, hogy választhatnak az adósságdiplomácia és az átlátható, magas színvonalú infrastrukturális és fejlesztési megközelítések között.”
Kína növekvő befolyásának ellensúlyozására Biden bejelentette az amerikai fejlesztési pénzügyi társaság és az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB) új beruházási programjait, amelyek több milliárd dollárt biztosítanak „fenntartható infrastruktúra építésére” az amerikai kontinensen.
Biden ígéretet tett egy „zöld és kék kötvényeket” tartalmazó alapra, hogy a latin-amerikai országok pénzt szabadíthassanak fel a környezetvédelemre. Erre válaszul GustavoPetro kolumbiai elnök az X-en azt írta: „Kormányom azon javaslata, hogy a külföldi adósságot klímavédelmi intézkedésekre cseréljük, lassan világszerte lendületet kap”. Petro több nemzetközi fórumon is felszólította a globális Északot, hogy használja fel multilaterális pénzügyi intézményeit erre a csereügyletre.
Biden szerint egyébként az IDB befektetési programjainak „a kritikus ellátási láncok, a modern kikötők és a tiszta energiahálózatok, valamint a digitális infrastruktúra megerősítésébe” kellene áramlaniuk. Latin-Amerikából szkeptikus hangok érkeztek, például Jorge Guajardo, a Denton Global Advisors partnere és Mexikó korábbi kínai nagykövete: ”csúcstalálkozó és az APEP egész ötlete, amely papíron jól hangzik, véleményem szerint olyasmi, amit az USA valójában csak azért tesz, hogy kipipáljon egy rubrikát. Azt akarják mondani, hogy tesznek valamit Latin-Amerikáért, hogy emlékeznek Latin-Amerika létezésére, és úgy tesznek, mintha lenne egy tervük”.
A washingtoni Institute for Policy Studies agytröszt tagjai szintén bírálták az APEP javaslatainak ellentmondásos jellegét: Biden egyrészt „olyan magánszektorbeli befektetéseket sürgetett, amelyek környezetvédelmi és szociális kritériumokat támogatnak”. Másrészt sem ő, sem a latin-amerikai képviselők nem támogatták a Világbank befektető-állami vitarendezési rendszerének (ISDS) eltörlését. Az ISDS lehetővé teszi a külföldi befektetők számára, hogy bepereljék az államokat, ha azok megpróbálják a beruházásokat környezetvédelmi és szociális kritériumok szerint szabályozni.
Biden és Petro, valamint Gabriel Boric chilei elnök között a csúcstalálkozót megelőzően külön megbeszélésekre került sor. Mindketten a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos aggodalmukat fejezték ki Biden felé. Boric panaszkodott a „több mint 8000 halálos áldozatra a Gázai övezet elleni izraeli támadások kezdete óta”. Az izraeli reakció „aránytalan” volt. Ami a Gázai övezetben történik, az „elfogadhatatlan” és sérti a nemzetközi humanitárius jogot. Chile elnökeként „a leghatározottabban és a legkategorikusabban” elítélte a Hamász október 7-i támadását. Ugyanakkor nem fogadná el, hogy „az egyik vagy a másik oldal mellett” kelljen dönteni.
Petro közölte Bidennel, hogy „a mészárlás nem tűrhető tovább”. „Az erőszak és az a diskurzusazon formája uralkodott el, hogy a terror legyőzése emberek megölésével valósulhat meg” – sajnálkozott a kolumbiai államfő egy interjúban. Hazájától ez nem idegen. A „halottak politikája” mindig kudarcra van ítélve.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
