Kolumbiában az országos tiltakozások sem tudták megakadályozni a szociális és munkaügyi reformok jobboldali megvétózását. Bogotai benyomások és Sara Meyer fotói.
Visszalépés Kolumbia progresszív kormánya számára: az országos tüntetések ellenére a szenátus úgynevezett hetedik bizottsága felfüggesztette a Gustavo Petro elnök kormánya által javasolt szociális és munkaügyi reformot. Petro azért hívta össze a tüntetéseket, hogy nyomást gyakoroljon az ellenzéki képviselőkre. Azonban még a sikeres mozgósítás sem tudta végül megakadályozni a várt elutasító szavazást. A reform célja többek között a határozatlan idejű munkaszerződések egységesítése, az indokolatlan elbocsátásokért járó kártérítések, valamint a vasárnapi és/vagy munkaszüneti napokra járó pótlékok emelése volt. Emellett az éjszakai munkaidőt, amelyért pótlék jár, meg akarták hosszabbítani.
A fővárosban, Bogotában a tüntetők kedden nagygyűlés keretében vonultak a Bolívar térre, ahol a kongresszus székhelye található. A tüntetők többségét szakszervezetek és társadalmi mozgalmak alkották, de jelen voltak az őslakos és afro-kolumbiai közösségek szervezetei, diákok, nyugdíjasok és művészek is. Délre teljesen megtelt a Plaza de Bolívar, és Petro beszédet mondott, amelyben megvédte a tiltakozás jogát, és bírálta a felső osztály azon tagjait, akik a munkások jogai ellen foglalnak állást.
A tömeges mozgósítás sikeres volt. Carlos Fernando Galán, Bogotá ellenzéki polgármestere megtorlással fenyegette meg az állami iskolarendszer tanárait, ha kedden nem mennek be dolgozni. Ez annak ellenére történt, hogy Petro korábban ezt a napot „a polgári részvétel napjává” nyilvánította, hogy a közszféra alkalmazottai részt vehessenek az eseményeken. Az ország más helyi politikusai, különösen a nagyvállalatokhoz kötődők, követték Galán példáját.
Délután aztán kiderült, hogy a 14 tagú bizottság nyolc tagja megszavazta a reform felfüggesztését, ami azt jelenti, hogy az még a szenátusba sem jutott el megvitatásra. A Raya című kolumbiai magazin kutatása szerint e jobboldali képviselők közül többen kapcsolatban állnak félkatonai csoportokkal és/vagy részt vesznek választási korrupcióban. Egyikük, Miguel Ángel Pinto Hernández, a Liberális Párt képviselője ellen még vizsgálat is folyik. A nyolc képviselő közül hatan felelősek voltak az egészségügyi reform egy évvel ezelőtti kudarcáért is.
Tekintettel arra, hogy a kormánynak nehézséget okozott a szociális reformok keresztülvitele egy olyan kongresszusban, amelyet jobboldali, oligarchikus és korrupt politikusok jellemeznek, Petro elnök alkotmányozó népszavazás kiírását szorgalmazta. Egy ilyen népszavazást azonban a szenátusnak kell engedélyeznie, és a szavazásra jogosultak legalább egyharmadának részt kell vennie a döntés kötelező erejéhez.
Bár úgy tűnik, hogy Petro kormánya még mindig élvezi a nép támogatását, és a népszavazás egy lépés lehet a közvetlenebb demokrácia felé, a baloldalon is vannak kritikus hangok, akik úgy vélik, hogy Kolumbiában jogi és intézményi eszközökkel nem valószínű, hogy mélyreható politikai és társadalmi változások történnek. A kolumbiai állam, amely mindig is oligarchikus és terrorista volt, nem kínál lehetőséget a változásra. Ezért nemcsak a különböző állami intézményekre és a választási folyamatokra kell összpontosítani, hanem az alulról szerveződő társadalmi szervezetek megerősítésére is.
Forrás: JungeWelt
