A brazil földnélküliek mozgalma, az MST napokkal ezelőtt elfoglalt két birtokot Pernambuco és Goiás államokban, hogy az agrárreform szellemében hozzáférhetővé és használhatóvá tegye azokat azok számára, akiknek nincs földjük, de meg akarják dolgoztatni a földet.
MST, azaz Földnélküli
Dolgozók Mozgalma, amely Dél-Amerika talán egyik legnagyobb társadalmi
bázisával, és legradikálisabb baloldali programjával rendelkezik a brazil
földnélküliek mozgalma, az MST.
Goiás-ban mintegy 600 MST család szállta
meg múlt hétfőn a Hidrolândia településen található Fazenda São Lukas-t. Azt
követelik, hogy a területet az agrárreform céljaira használják, és hogy a
szövetségi kormány végre rendezze annak a 3.000 családnak a helyzetét, akik
ideiglenes táborokban várakoznak a földhöz jutásra Goiás városában.
Ez a második alkalom, hogy az MST
elfoglalta a 678.588 négyzetméteres területet: Idén március 25-én, a
földnélküliek nemzeti napjának részeként történt. A helyszínt szimbolikus ereje
miatt választották. A Fazenda São Lukas korábban a szexuális kizsákmányolás és
az emberkereskedelem helyszíne volt. A nőket három évig tartották ott fogva. A
szövetségi rendőrség szerint az ingatlan egy 18 fős bűnözői csoport
tulajdonában volt. Őket 2009-ben elítélték, mert több tucatnyi nőt és fiatalt
tartottak fogva, akiket Svájcba hurcoltak. Azóta az ingatlan a szövetség
tulajdonában van.
A második megszállás Pernambucóban a volt
Fazenda Santa Terezinha, amelyet a megszálló 180 MST család szerint ezentúl „Acampamento
Jean Carlos” néven fognak hívni. A fazendát már korábban is elfoglalták a földfoglalások
és az agrárreform akcióhónapja, az úgynevezett „vörös április” során.
Most július 25-én került sor a megszállásra másodszor is. Ez 500 hektár nem
termőföld Caruaru régióban. A földterület, amelyet a helyi lakosok Djalma do
Bonanza farmként ismernek, egy politikus- és vállalkozói család tulajdonában
van, de nem használták termőföldként a helyi közösség és a társadalom egészének
fejlődésére, ahogy azt a mezőgazdasági földek társadalmi funkciójára vonatkozó
jogszabályok előírják.
A földnélküli mozgalom a
birtokfoglalásról szóló közleményében hangsúlyozta, hogy az akció célja a
terület agrárreform céljára történő igénybevétele, mivel az nem tölti be
társadalmi funkcióját. „Mi, az MST-ként úgy gondoljuk, hogy a földért
folytatott harc és a nagybirtokokkal való szembenállás egyben az éhezés elleni
küzdelem, valamint a munkahelyteremtés és a jövedelemteremtés egyik központi
feladata is az országban” – folytatta a szervezet.
Az agrárvállalkozás-barát sajtó gyorsan
elemezte: ezek az „inváziók” kihasználják a téli parlamenti szünetet,
hogy kész tényállást teremtsenek. Az MST-vel foglalkozó új parlamenti
vizsgálóbizottság (CPI) ugyanis a parlamenti szünet miatt csak augusztus
elsején ül össze. A jobboldali média és politikusok, mint például a CPI elnöke,
Luciano Zucco Tenente Coronel, azt mondták, hogy „ezek az inváziók”
sértőek.
A vizsgálóbizottságot a jobboldali
többségű Nemzeti Kongresszus idén májusban hozta létre, és 120 napra szóló
megbízatással rendelkezik. Támogatói szerint három kérdésre fog összpontosítani:
Mit csinál az MST földnélküli mozgalom, mi a „valódi célja”, és ki
finanszírozza a munkáját. Jair Bolsonaro volt környezetvédelmi miniszterét, az
ultrareális Ricardo Sallest nevezték ki előadónak. Ő 2021 júniusában idő előtt
lemondott tisztségéről, mert kiderült, hogy a szövetségi rendőrség nyomozást
folytat ellene az illegális trópusi fa-maffiával kapcsolatban.
A földnélküli mozgalom számára a
bizottság célja nyilvánvaló: az MST mint szervezet lejáratása és aktivistáinak
kriminalizálása. A társadalmi narratíva nagy része ismét a földnélküliek ellen
fog irányulni.
A CPI egy összehangolt támadás az MST
ellen, mondja Ayala Ferreira a Földnélküli Mozgalom Országos Igazgatóságától.
„Nagyon valószínű, hogy a CPI megpróbál majd minket terroristának beállítani.
És mintegy mellékesen a környezetvédelmi törvények rugalmasítását és az
agrármérgek további liberalizálását fogják javasolni, mindezt nagy káprázatnak
használva, hogy csak senkinek ne jusson eszébe felismerni a mögötte álló
latifundia-modellt” – mondja Ayala.
Írta: Christian Russau
Forrás: Amerika21