Az USA és Argentína több szerződésben is megállapodott a szorosabb katonai együttműködésről. Az Egyesült Államok Buenos Aires-i nagykövetsége emellett bejelentette, hogy 40 millió dollárral támogatja az argentin fegyveres erők korszerűsítését.
Továbbá a Mirceo Geoana NATO-főtitkárhelyettessel Brüsszelben tartott találkozón az argentin védelmi miniszter, Luis Petri azt kérte, hogy országát fogadják el a nyugati katonai szövetség „globális partnereként” (miamerikank.hu erről beszámolt). Geoana ezt üdvözölte. Argentína fontos szerepet játszik Latin-Amerikában – mondta. „Mindketten profitálhatnánk a szorosabb politikai és gyakorlati együttműködésből” – mondta.
Ezzel Argentína a NATO második „globális partnerévé” válna Latin-Amerikában Kolumbia mellett, ami magában foglalná a szövetség katonai misszióiban való részvételt is.
A hónap elején Javier Milei elnök már bejelentette az Egyesült Államokkal való „stratégiai szövetségen” alapuló „új külpolitikai doktrínát” az amerikai déli parancsnokság vezetőjével, Laura Richardson tábornokkal tartott találkozón, a tűzföld tartomány fővárosában, Ushuaiában.
„Az USA-val való szövetségünk, amelyet hivatali időnk első hónapjaiban demonstráltunk, Argentína üzenete a világnak” – mondta Milei. Az USA és Argentína „olyan nemzetek, amelyeket ugyanazon eszmék nevében alapítottak”. Közös hagyományuk van, „amely a szabadság, az élet és a magántulajdon védelmének eszméin alapul. Az erről az útról való letérés százévnyi kudarcba került” – mondta az argentin elnök.
A két ország most egy olyan haditengerészeti bázis építésében működik együtt, amely logisztikai támogatást nyújt az antarktiszi műveletekhez. Az elnöki szóvivő, Manuel Adorni hangsúlyozta, hogy az argentin haditengerészet legdélebbi kikötője „a fehér kontinens kapuja” lesz. A megállapodás ezért „lépés a szuverenitás megerősítése felé a külföldi hajók inváziójával szemben, amelyek eddig akadálytalanul fosztogathattak”.
Petri X-oldalán Richardson látogatása során egy „történelmi pillanatra” is utalt: „Egy C-130h Hercules átadása légierőnknek, amely a szilárd kétoldalú együttműködés szimbóluma”.
Látogatása során Richardson különös aggodalmát fejezte ki Kína jelenléte miatt Argentína déli részén.
Nemrégiben az amerikai kongresszus egyik bizottságát figyelmeztette Kína növekvő befolyására, különös tekintettel egy argentin Patagóniában található repülőállomásra. Ezt 2014-ben hozták létre az akkori elnök, Cristina Fernández de Kirchner és kínai kollégája, Hszi Csin-ping közötti megállapodás részeként.
Buenos Airesben Marc Stanley amerikai nagykövet azt mondta: „Ezek kínai katonák, akik egy űrteleszkópot működtetnek. Nem tudom, mit csinálnak, és szerintem az argentinok sem tudják, és meg kellene tudniuk, miért állomásoznak ott a kínaiak”.
Mind Kína, mind Argentína korábbi kormányai határozottan tagadták, hogy az állomáson bármilyen katonai vagy kémkedéssel kapcsolatos tevékenységet végeznének.
A központi kormány új külpolitikai doktrínájával ellentétben a Tűzföld régió kormányzója, Gustavo Melella kevés szimpátiát mutatott az ottani amerikai jelenlét iránt. Világossá tette, hogy az Egyesült Államok Déli Parancsnokságának vezetőségét nem fogadják hivatalosan vagy bármilyen más módon, „mivel az katonai gyakorlatokat folytat Nagy-Britanniával az Atlanti-óceán déli részén”.
Az Antarktisz melletti haditengerészeti támaszpont projektjét már Alberto Fernández kormánya is elindította 2022-ben. Jorge Taiana volt védelmi miniszter bírálta az USA-val közös bázis bejelentését, és emlékeztetett arra, hogy ez egy tisztán argentin kezdeményezés: „Mindannyiunknak, akik szeretjük hazánkat és minden nap megerősítjük szuverenitásunk teljes körű gyakorlását a Malvinákon és az argentin Antarktiszon, el kell ítélnünk Milei elnök és Richardson tábornok bejelentését az Ushuaia-i haditengerészeti bázisról”.
Juliana Di Tullioperonista szenátor rámutatott, hogy az argentin vizeken megvalósuló binacionális projekthez a Nemzeti Kongresszus jóváhagyására lenne szükség. „Szeretném tudni, hogy ki fog törvényt hozni (mert törvényre van szükség), hogy egy integrált haditengerészeti bázist hozzanak létre országunkban, más zászló alatt, és mentességet adjanak a hadseregnek. Éber vagyok és éber is leszek” – mondta az X-en.
Közben Dániában Petri aláírta a 24 használt dán F-16-os vadászrepülőgép amerikai kezdeményezésű, összesen 650 millió dollár értékű megvásárlásáról szóló megállapodást.
Milei az Izrael elleni iráni támadás miatt rövid időn belül lemondta tervezett koppenhágai útját. Az államfő az Izrael iránti fenntartás nélküli támogatására és az Egyesült Államokkal kötött stratégiai szövetségre való tekintettel állítólag attól tartott, hogy Európában terrortámadás érheti.
Buenos Airesbe visszatérve szolidaritását és politikai támogatását fejezte ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és Isaac Herzog elnöknek, és úgy döntött, hogy válságstábot állít fel „az Irán által Izrael ellen indított illegális háború figyelemmel kísérésére”. Utasította Diana Mondino külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot kollégáival az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Izraelben.
Írták: Nerea de Lucó, Benjamin Grasse
Forrás: Amerika21
