Az argentin bíróságok megsemmisítették Javier Milei elnök sürgősségi rendeletét

Az átfogó sürgősségi rendelet (Decreto de Necesidad y Urgencia, DNU), amellyel Javier Milei argentin elnök elindította kormányát, az igazságszolgáltatás miatt fokozatosan elveszíti lényegi elemeit.

Milei a szükségállapot-rendelet aláírása után kabinetje jelenlétében. Amit a bíróságok most részben felfüggesztettek
Milei a szükségállapot-rendelet aláírása után kabinetje jelenlétében. Amit a bíróságok most részben felfüggesztettek

Múlt kedden a munkajogi bíróság fellebbviteli kamarája másodfokon alkotmányellenesnek nyilvánította a munkavállalók jogait súlyosan korlátozó 53-79. paragrafusokat. A bírák arra a következtetésre jutottak, hogy nem álltak fenn azok a kivételes körülmények, amelyek az alkotmány szerint kivételes esetekben feljogosítják az elnököt jogalkotói feladatok ellátására. Különösen az a tény, hogy a parlament össze tud ülni és határozatokat tud hozni, bizonyítja, hogy a kivételes körülmények nem állnak fenn.

A DNU más részeivel is jelenleg az igazságszolgáltatás foglalkozik, vagy azokat már felfüggesztették. Törölték a földtulajdonról szóló törvényt hatályon kívül helyező részt, valamint azt a részt, amely lehetővé tette a sportklubok részvénytársasággá alakítását, vagy azt a részt, amely deregulálta a magánegészség-biztosítási járulékokat.

Még egy északi Misiones tartományi bíró is eltörölt egy olyan fejezetet, amely negatívan érintette a kistermelőket.

A rendelet alkotmányellenességéről szóló alapvető vita azonban még mindig függőben van. A közigazgatási bíróság elutasította az erre vonatkozó végzést, a legfelsőbb bíróság pedig a nyári szünet utánra halasztotta a kérdés tárgyalását, valószínűleg abban a reményben, hogy addigra a parlamentben megoldódik a kérdés.

A DNU tehát alapvetően hatályban van, kivéve a felfüggesztett részeket. A felfüggesztéshez a parlament mindkét házának el kellene utasítania.

A kormány azonban hagyta elmúlni a vonatkozó határidőket, és késlelteti a folyamatot. Egy állandó kétkamarás bizottságnak tíz nap múlva kellett volna megkapnia a rendeletet, de azt nem nyújtották be neki. A két kamara elnökei nem hajlandóak plenáris ülésen megvitatni a rendeletet, holott a szabályzat erre kötelezi őket, amint akár csak egy képviselő vagy szenátor is kéri.

Az Union por la Patria szenátorainak egy csoportja ezért azt követelte, hogy Victoria Villarruel alelnök (aki az alkotmány értelmében egyben a szenátus elnöke is) végre foglalkozzon vele az ülésteremben. A jelenlegi parlamenti ülések során Carolina Gaillard peronista képviselő emlékeztette a parlament elnökét, Martin Menemet, hogy az ő és a szenátus elnökének eljárása nemcsak szabálytalan, hanem súlyos bűncselekménynek is minősül.

Írta: Miguel Arndt

Forrás: Amerika21