Az elszegényedett többségre nézve pusztító következményekkel járó gazdasági program. Milei megszerezte az USA jóváhagyását terveihez. Nem csatlakozik a Brics-csoporthoz.
Nem sokkal a december 10-i hivatalba lépése előtt Javier Milei, a La Libertad Avanza (LLA) párt jobboldali megválasztott argentin elnöke megnevezte kabinetjének további kulcsfontosságú tagjait, és meghatározta a kül- és gazdaságpolitika alapvonalait.
A gazdasági minisztérium élére Luis Caputo közgazdász kerül. Az 58 éves férfi, aki hosszú éveken át a bank- és pénzügyi szektorban dolgozott (többek között a Deutsche Banknál), egy évig volt pénzügyminiszter Mauricio Macri kormányában, és rövid ideig a központi bank elnöke. Milei a pénzügyi reformok terén szerzett szakértelmével indokolta megválasztását.
Milei szerint „a központi bank költségvetési hiányának nagy része” az úgynevezett Leliqek kibocsátásával keletkezik. A „likviditási levél” (Leliq) egy 28 napos futamidejű kötvény vagy kölcsön, amelyet csak bankok számára bocsátanak rendelkezésre. A cél az, hogy a gazdasági szereplők számára több likviditást biztosítsanak anélkül, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiséget növelnék. A Leliqek kamatlába (jelenleg több mint 130 százalékos éves kamatláb) referenciaként szolgál más kamatlábakhoz, például a vállalati vagy fogyasztói hitelekhez.
A központi bank adatai szerint a Leliqs-ben felhalmozott adósság 14,2 milliárd dollárt tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) több mint tíz százaléka. A választási kampány során Milei a központi bank megszüntetését és a gazdaság dollárrá alakítását jelentette be orvoslásként. Bizonytalan, hogy ehhez meglesz-e a parlamenti többség.
Milei azt is bejelentette, hogy Argentínában „stagfláció” (estanflación) fog bekövetkezni az általa hozott költségvetési és pénzügypolitikai intézkedések következtében, ami „negatív hatással lesz a gazdaságra”. A kifejezés a gazdasági tevékenység csökkenését írja le, amelyet az árak felgyorsult emelkedése kísér, és amely pusztító következményekkel jár az elszegényedett többség számára.
A strukturális reformok tompítására az új Emberi Tőke Minisztériumban, amely az oktatás, a munkaügy, az egészségügy és a szociális fejlesztés területét fogja egyesíteni, csak itt lesznek többletkiadások, hogy „enyhítsék a gazdasági intézkedések következtében nehéz helyzetbe kerültek megpróbáltatásait”. Milei szerint az infláció magas marad, mert az „az előző kormány által okozott katasztrófa” következménye. Célja a pénzkibocsátás leállítása, „hogy az infláció 18-24 hónapon belül megszűnjön”.
A múlt héten Washingtonban is bemutatta tervezett reformjait. Az amerikai kormány „rendkívül kedvezően” fogadta azokat – mondta utána. Milei azt is hangsúlyozta, hogy kifejezte „történelmi közelségét az Egyesült Államokhoz, Izraelhez és a Nyugathoz”.
Korábban bejelentették, hogy Diana Mondino közgazdász lesz az új külügyminiszter. Ő 2023 októberében nyert parlamenti mandátumot az LLA színeiben Buenos Airesben. Mondino reményét fejezte ki, hogy hamarosan aláírják a Mercosur és az Európai Unió közötti új megállapodást. A külkereskedelemre vonatkozó szabályozást el kell törölni, mert „a dollár az exportőröké és nem a központi banké” – mondta Mondino.
Biztosított arról is, hogy Argentína „nem fog csatlakozni” a Brics-csoporthoz (Brazília, Oroszország, India, India, Kína, Dél-Afrika). Az Argentin Ipari Szövetség által szervezett konferencián kifejtette, hogy ő és Milei„semmilyen előnyt” nem látnak ebben (erről a miamerikank.hu is beszámolt).
A biztonsági minisztériumot Patricia Bullrich konzervatív politikus fogja vezetni. Bullrich, aki a szavazatok 23,8 százalékával esett ki a voksolás első fordulójában, visszatér arra a posztra, amelyet már Macri alatt is betöltött.
Milei az LLA parlamenti képviselőjét, Maria Eleonora Urrutia-t nevezi ki oktatási államtitkárnak. Urrutia Hernán Büchi volt chilei gazdasági miniszter (1985-1989) és Augusto Pinochet kormánypártjának jelöltje a 2021-es elnökválasztáson. Urrutia jogász, és az állami terrorizmus és a katonai diktatúra bűneinek tagadójaként tűnt ki.
2018-ban az 1976-os puccsot „békés katonai felkelésnek” minősítette, amelyet „minden politikai párt, személyiség és minden ideológiájú civil társadalmi csoport fenntartás nélküli támogatása” kísért. Még azt is megerősítette, hogy a diktatúra nem követett el emberiség elleni bűncselekményeket, „mert az események idején nem voltak hatályban olyan törvények, amelyek emberiesség elleni bűncselekményeket írtak volna elő”.
Urrutia szerint ezek a bűncselekmények azért nem léteztek, „mert nem a polgári lakosság, hanem a harcoló lakosság elleni támadások voltak”.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
