Ez már a második kísérlet. Miközben szerdán az argentin főváros, Buenos Aires kongresszusi épületének előtt ismét megverték a tüntető nyugdíjasokat, Javier Milei kormánya rendeletet hozott, amely gyakorlatilag felfüggeszti a sztrájkjogot. A munkajogászok alkotmányellenesnek minősítették a intézkedést. A szakszervezeti ernyőszervezetek, mint például a CGT, ellenállást és bírósági eljárások indítását jelentették be a dél-amerikai ország bíróságai előtt.
A deregulációs miniszter, Federico Sturzenegger, egy zsebtrükköt alkalmaz. A rendelet ugyanis hosszú listát tartalmaz azokról az „alapvető” tevékenységekről, amelyek esetében a munkabeszüntetés esetén a tevékenységek legalább 75 százalékának zavartalan folytatását kell garantálni. Ebbe a kategóriába tartozik a jövőben az egészségügy, az oktatás, a légi és tengeri közlekedés, a gyermekgondozás, a gáz- és tüzelőanyag-termelés és -elosztás, a vám- és migrációs szolgálatok, valamint az egész távközlés. A törvény már korábban is több tevékenységet „létfontosságúnak” minősített. A lista azonban jóval rövidebb volt, mint a mostani.
A rendelet emellett egy újabb kategóriát hoz létre. A „messzemenő jelentőségű tevékenységek” közé tartoznak például a logisztika, a bányászat, a mezőgazdaság, a vendéglátás és a közlekedés. Ide tartozik a pénzügyi szektor, a banki tevékenységek és az exporttal kapcsolatos összes tevékenység is. A teljes lista még ennél is jóval hosszabb. Az így meghatározott területeken a sztrájk nem érintheti a tevékenységek több mint 50 százalékát.
Ezzel gyakorlatilag minden gazdasági tevékenységre kiterjednek a jelentős korlátozások. Ehhez hozzátartozik, hogy egy újonnan létrehozott „garanciabizottság” a jövőben további gazdasági tevékenységeket is »létfontosságúnak« vagy „messzemenő jelentőségűnek” minősíthet. A rendeletben kifejezetten megnevezett egyik ok lehet, hogy a munkabeszüntetés „károsíthatja a költségvetési egyensúly politikájával kapcsolatos adóbeszedési célokat”. A rendelet szerint a bizottságnak »függetlennek« és „autonómnak” kell lennie. Azonban nem világos, hogy pontosan ki dönt a bizottság összetételéről.
Milei elnökké válása után, 2023 végén máris általános támadást indított a sztrájkjog ellen. A intézkedést – amely a 366 úgynevezett sürgősségi és szükségrendelet (Decreto de necesidad y urgencia, DNU) egyike volt – azonban a szakszervezetek tiltakozása miatt először felfüggesztették. 2024 augusztusában az ország igazságszolgáltatása véglegesen hatályon kívül helyezte a szabályozást. Akkor azzal érvelt, hogy egy ilyen korlátozás sérti a szakszervezeti és gyülekezési szabadság, a kollektív alku és a munkabeszüntetés jogát.
A kormány most furcsa módon egy kereskedelmi tengerészetre vonatkozó deregulációs intézkedésbe rejtette a munkaügyi jogszabályok módosítására irányuló újabb kísérletét. A harmadik cikkében a kormány nagyrészt megismétli azokat a megfogalmazásokat, amelyeket tavaly augusztusban az argentin igazságszolgáltatás hatályon kívül helyezett. Ezért a munkajog szakértői és a szakszervezetek úgy vélik, hogy az új támadást ismét a bíróságok fogják megakadályozni. Az ország legfontosabb szakszervezeti szövetsége, a CGT szerdán közölte, hogy „nem maradhat hallgatva egy olyan kormány súlyos lépése előtt, amely ismét meg akarja semmisíteni a kemény küzdelemmel kivívott és megvédett jogokat”. Az „szervezett munkásmozgalom” „meg fogja vívni a küzdelmet, akár a bíróságon, akár az utcán, akár a munkahelyeken”.
Az emberi jogi szervezet CELS „a rendelet által érintett tevékenységek hatalmas számát” „gyakorlatilag az ország összes munkavállalójának jogait sértő beavatkozásnak” nevezte. Ez egyértelműen sérti az alkotmányban garantált jogokat. A CELS nyilatkozata továbbá kimondja: „A kormány döntése nem a lakosság életének védelmét célozza.” Milei és társai inkább azt akarják elérni, hogy az általuk kezdeményezett kiigazító intézkedéseket megvédjék a tiltakozásoktól és az ellenállástól. „Ezért a sztrájkok és a tiltakozások ma több mint valaha jog, amelyet védeni kell.”
Írta: Frederic Schnatterer
Forrás: JungeWelt
