Miközben Trump vámokat vet ki Mexikóra, addig az erőszak északról délre tolódik. Interjú Diego Enrique Osornóm, mexikói újságíró és szerzővel. Munkásságáért 2011-ben megkapta a kábítószerekkel foglalkozó latin-amerikai újságírói díjat
Tudna nekünk rövid betekintést nyújtani a mexikói politikai helyzetbe?
Mexikó 30 éves integrációs folyamaton ment keresztül Észak-Amerikával. Ezek az átalakulások elképesztő változásokhoz vezettek magában Mexikóban: az évtizedekig tartó egypárti uralom után átmenetet jelentett a demokrácia. A paradoxon az, hogy több párt van, de ugyanakkor több az „eltűnt” ember és több a meggyilkolt ember, mint a 20. század összes diktatúrájában.
Hogyan alakult ez ki?
Amikor 30 évvel ezelőtt aláírták a szabadkereskedelmi megállapodást, Mexikó számára az USA volt a modernitás modellje. Északon, Ciudad Juárez határvárosban a franchise cégekkel együtt a „modernitás laboratóriuma” alakult ki. Ott olyan szintű nőgyilkosságok történtek, amelyek nemzetközi borzongást keltettek.
Ez az erőszak aztán fokozatosan átvándorolt északról az ország déli részére. Eleinte úgy tűnt, hogy az erőszak a drogkereskedelemhez kapcsolódik, de valójában a drogkereskedelem látható dinamikája mögött olyan folyamatok húzódnak meg, amelyek a gazdasági érdekek és az erőforrások kiaknázása felé orientálódnak, és a drogüzlettel kéz a kézben fejlődtek.
Hol burjánzik jelenleg a legjobban az erőszak?
Ez az erőszak mostanra elérte a legdélebbi Chiapas államot a guatemalai határon. Most már délen is tapasztaljuk azokat az összecsapásokat, amelyeket az USA-val közös északi határról ismerünk. A bűnözői machinációk a 30 évvel ezelőtti szabadkereskedelmi megállapodással kezdődtek. A drogháború kitelepítésekhez és kényszermigrációhoz vezet. Ez egy alaposan korrupt állam kifejeződése, és az uralkodók érdekeit képviseli.
A kábítószer útvonalak Chiapasba és a zapatista területekre is átkerültek?
A drogútvonalak még mindig ugyanazok, ami változott, az a területek összetétele. Trump első elnöksége idején az akkori mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében 30.000 katonát telepítettek különleges katonai egységekből a déli határra. Trump ugyanis azt akarta, hogy Mexikó fizesse ki az általa építeni kívánt határfalat.
Mire lett volna jó ez a megállapodás?
A megállapodás lényege az volt, hogy a határt délre tolják, és megakadályozzák a Guatemalából érkező migrációt. Ennek eredményeképpen az erőszak még jobban eltolódott északról délre, mert a sok erő telepítése azt is jelentette, hogy felszabadult a terület a bűnözők számára. A drogkereskedők valójában a félelem terjesztésével erősítik a falat.
A hadsereg mellett, a guatemalai határ mentén végzik bűnös üzleteiket, például az ember- és kábítószer-kereskedelmet. Ez az Andrés Manuel López Obrador és Trump közötti megállapodás eredménye.
Az új elnökről, Claudia Sheinbaumról sok mindenről beszámoltak már. Változtatott valamit?
Még csak négy hónapja van hivatalban, eddig nem történt változás. A legfontosabb emberek a kormányban és a hivatalokban ugyanazok maradtak. A kormány tulajdonképpen ugyanolyan, mint az elődje: egy jobboldali kormány, amely baloldalinak mutatja magát. Más szóval: a neoliberális politika társadalmi arca.
Hogyan reagál a kormány Trump új vámtarifáira?
Mexikóban van a Lucha Libre (mexikói birkózás), az igazi bunyóknak tűnik. De az egész egy előre megtervezett koreográfia. A nemzetközi politika a lucha libre egy formája. Hogy ez a koreográfia hogyan fog folytatódni, az kiszámíthatatlan. Amire azonban számíthatunk, az az, hogy Trump kiszámíthatatlan, de mindig jobboldali politikát fog folytatni.
Interjút készítette: Dieter Reinisch
Forrás: JungeWelt
