A Progresszív Internacionálé (PI), a baloldali mozgalmak összefogását célzó szervezet világszerte támogatásáról biztosította a hondurasi kormányt. A PI küldöttséget küldött a közép-amerikai országba, hogy „támogassa a hondurasi népet és kormányát Xiomara Castro elnök vezetésével a vállalati gyarmatosítás elleni harcban” – olvasható a szervezet legfrissebb hírlevelében.
A küldöttség tagjai között van „Andrés Arauz, az ecuadori központi bank volt igazgatója, Maria Fernanda Carrascal Rojas, a kolumbiai képviselőház tagja, Guillaume Long, Ecuador volt külügyminisztere, Ladan Mehranvar, a Columbia Center for Sustainable Investment vezető jogi kutatója és más vezető politikusok és szakértők”.
A polgárokkal, önkormányzatokkal, parlamenti képviselőkkel és hondurasi vezetőkkel folytatott többnapos megbeszélések után a delegáció arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési zónák (ZEDE) „privatizálják a nemzeti szuverenitást”. A ZEDE-k egy teljesen vállalkozói irányítású, saját törvényekkel rendelkező rendszer „libertariánus” modellje.
A gazdasági modell jóváhagyása hasonló hatású, mint a 2009-es államcsíny, amely megfosztotta a hondurasi népet az önrendelkezési jogától, és több mint tizenkét évre tönkretette az ország biztonságát, jólétét és szuverenitását – hangsúlyozta a PI.
A hondurasi külügyminiszter-helyettes, Gerardo Torres Zelaya fogadta a delegációt, és kijelentette, hogy országa „küzdelmet folytat nemzeti szuverenitásunk visszaszerzéséért” ebben a kérdésben.
A ZEDE-ket, „amelyeket a külföldi befektetőknek kriptoliberális paradicsomként adtak el, a nemzeti kormány autonómiával ruházta fel, és olyan tereket hozott létre, ahol a vállalatok figyelmen kívül hagyhatják a munkavállalók jogait, figyelmen kívül hagyhatják a nemzetközi megállapodásokat, és az ország vagyonát adóparadicsomokban lévő bankszámlákra utalhatják” – jelentette ki a PI.
Varsha Gandikota, a küldöttség indiai tagja szerint Honduras „a 21. század egyik legpofátlanabb vállalati gyarmatosítási kísérletével” szembesült.
A hondurasi államnak hatalmas jogi követelésekkel kell szembenéznie a külföldi vállalatok részéről, miután az ország kongresszusa 2022 áprilisában hatályon kívül helyezte a 2013-tól hatályos ZEDE jogalapot. Csak az egyik ilyen követelés 10,7 milliárd dollárra rúg, ami Honduras 2023-ra tervezett költségvetésének kétharmada.
A nemzetközi befektetők által Honduras ellen benyújtott kereseteket a Világbank választottbírósága tárgyalja. Ezzel az intézménnyel kapcsolatban a PI rámutatott, hogy az ilyen befektetői-állami vitarendezési eljárások túlnyomó többsége olyan esetekre vonatkozik, amelyekben „a globális északról származó vállalatok perlik be a globális dél országait”.
A Progresszív Internacionálé honlapja magyarul: https://progressive.international/about/hu
Írta: Marta Andujo
Forrás: Amerika21