A Fujimorizmus [Alberto Fujimori volt elnök támogatóinak ultrajobboldali politikai áramlata] arra törekszik, hogy elbocsássa az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, és átvegye az igazságszolgáltatás irányítását, ahogyan azt már megtette az Alkotmánybírósággal és az ombudsmani hivatallal is. Ennek során meg akarja akadályozni a bírósági vizsgálatokat és ők akarják kinevezni a választási szervek tagjait.
Február 26-án a kongresszus állandó bizottsága jóváhagyta az Országos Igazságügyi Hatóság (JNJ) tagjainak elbocsátására és eltávolítására vonatkozó javaslatot tíz évre. Az Állandó Bizottság egyúttal kijelölte azt az albizottságot, amely a JNJ elleni jelentést és vádakat a teljes kongresszus elé terjeszti, ahol a végső döntés megszületik.
A szavazást a hatóság mind a hat jelenlegi tagjáról külön-külön tartották meg: Imelda Tumialán, Antonio de la Haza, Aldo Vásquez, María Zavala, Guillermo Thornberry és Inés Tello. Szavazást tartottak továbbá Henry Ávilára vonatkozó nyilatkozatról is, aki nemrégiben mondott le a testületről.
Az alkotmányjogi panasz szerint a JNJ tagjai úgy értelmezték az alkotmányt, hogy Luz Inés Tello Valcárcel annak ellenére is tag maradhat, hogy már elmúlt 75 éves. Ez azt jelentette, hogy nem tartották be a tagságra vonatkozó 45 és 75 év közötti korhatárt.
A bírák a SERVIR-től (Nemzeti Közszolgálati Hatóság) kértek véleményt az alkotmányban rögzített, ötéves megbízatásra vonatkozó 75 éves korhatár értelmezése érdekében, amely hatáskörrel csak az Alkotmánybíróság rendelkezik.
Negatív
következmények
A JNJ elnöke, Antonio de la Haza arra figyelmeztetett, hogy a JNJ tagjainak a Kongresszus általi eltávolítása veszélyeztetné a jelenleg folyó közigazgatási és bírósági eljárásokat.
„Ha a JNJ-nek nem lesznek többé tagjai, az azt jelentené, hogy bármilyen eljárás elévülhet” – mondta de la Haza a kongresszusban tartott sajtótájékoztatón.
„Ha senkit sem neveznek ki, sem hivatalban lévőt, sem utódot, (…) általában minden tárgyalást (…) de minden más tevékenységet, például a bírák kinevezését vagy az értékelési eljárásokat sem lehet lefolytatni” – mondta.
A JNJ megbénulása azt a 187 fegyelmi eljárást is leállítaná, amely jelenleg folyik a JNJ-ben, és amelyben különböző pártok politikusai érintettek. Samuel Abad kifejtette: „A kongresszusnak mérlegelnie kell a következményeket, mert ha a JNJ hét tagját törli, a testület nem fog működni, mert a hét póttag közül három 75 évnél idősebb”.
Tisztán politikai
motiváció
Samuel Abad, a JNJ öt tagjának ügyvédje bírálta a kongresszus azon kísérletét, hogy a hatóság összes tagját felmentse, mert egy kritériumot, nevezetesen a tisztség betöltésére vonatkozó korhatárt eltérően értelmeznek. Az Állandó Bizottság előtt tartott előadásában rámutatott, hogy a tagok nem sértették meg a törvényt, ezért a keresetet vissza kellene vonni, mivel annak nincs jogalapja.
Samuel Abad azt állította, hogy az Országos Igazságügyi Hatóság tagjainak felmentésének nincs jogi vagy igazságügyi alapja, ezért a háttérben pusztán politikai okok állnak. A hatalomátvételi tervet a Fujimori-féle Fuerza Popular csoport irányítja, és Vladimir Cerrón Perú Libre pártja támogatja.
Vannak még jobboldali csoportok, mint a Renovación Popular, az Avanza País és az Alianza Para el Progreso, amelyek kapcsolatban állnak a felfüggesztett ügyész, Patricia Benavides Vargas elleni eljárással.
Az országos igazságszolgáltatás átvételéhez fűződő közös érdek az, hogy az ügyészség és az igazságszolgáltatás aktákkal rendelkezik a kongresszus különböző pártok tagjairól, köztük olyan vezetőikről, mint Keiko Fujimori, Vladimir Cerrón és César Acuña.
Vissza fognak vágni
Aldo Vásquez, a JNJ alelnöke nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Igazságügyi Hatóság védelmében más, akár nemzetközi szerveket is igénybe vesznek.
„Az Országos Igazságügyi Hatóság mindig is azt mondta, hogy minden esetben megvédi magát, mind az igazságszolgáltatásban, mind nemzetek feletti, média, parlamenti és tudományos szinten, így nem zárunk ki semmilyen legitim lehetőséget a hatóság védelmében” – tette hozzá.
Forrás: NPLA
