A panamai nemzetgyűlés ezen a héten tárgyalja a 163. számú törvény második olvasatát, amely a rendkívül eladósodott nyugdíjrendszer átszervezését célozza. A jogszabály a lakosság 80 százalékát biztosító Szociális Biztonsági Alap (CSS) reformjáról szól.
A helyzet kritikus, mivel már februárban is nyugdíjcsőd fenyegetett. A hónap elején a kormány rövid határidővel 91,6 millió dollárt tudott átutalni más állami alapokból a CSS-be. Ez a pénz azonban gyorsan el fog fogyni.
A törvénytervezet évente összesen 1,5 milliárd dollár állami támogatást irányoz elő a finanszírozási hiányosságok pótlására. Emellett a munkáltatói hozzájárulást fokozatosan három százalékkal 15,25 százalékra emelik 2029-ig. A CSS befektetési eszközeit 90 százalékban a Nemzeti Bank és az állami takarékpénztár kezeli, a fennmaradó tíz százalékot pedig magánbefektetési alapok kezelik.
A kritikusok annak veszélyét látják, hogy ez a rendszer privatizációjához vezethet. José Mulino elnök ezt a múltban többször is kizárta. Mindazonáltal ez az egyik fő oka annak, hogy a szakszervezetek már ősszel mozgósítottak a törvényjavaslat ellen.
A másik ok az a félelem, hogy a nyugdíjkorhatárt megemelnék. A törvény eredeti tervezete a nők nyugdíjkorhatárát 57-ről 60 évre, a férfiakét pedig 62-ről 65 évre kívánta emelni. Miután azonban ez széles körű ellenállásba ütközött, a szakaszt törölték.
Dino Mon, a CSS vezérigazgatója azonban úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár emelése elengedhetetlen: „Most már el kell fogadnunk, hogy lesz egy olyan népesség, amely számára meg kell emelnünk a nyugdíjkorhatárt, különben ez már nem lesz fenntartható”.
A szakszervezetek és más társadalmi szervezetek arra panaszkodnak, hogy az illetékes parlamenti bizottság figyelmen kívül hagyta ajánlásaikat. Nelva Reyes Barahona, a CGTP szakszervezeti ernyőszervezet főtitkára többek között az informális munkavállalók könnyebb integrációját követeli a nyugdíjrendszerbe, az alapvető élelmiszer-szükségleteknek megfelelő minimál nyugdíj bevezetését, valamint a nyugdíjak inflációhoz igazítását. Összességében vissza kellene térni a szolidaritáson alapuló rendszerhez, és vissza kellene fordítani az elmúlt évtizedek neoliberális reformjait.
A szakszervezetek és más szervezetek a múlt héten gyűléseket és utcai blokádokat szerveztek Panamavárosban, hogy követeléseiknek nyomatékot adjanak.
Az Építőipari és Kapcsolódó Iparágak Egyesített Szakszervezete (Suntracs) február 12-én lezárta a város egyik fő közlekedési útvonalát, az Avenida Balboát. A rendőrség könnygázzal vetett véget a blokádnak, és a tüntetők szerint rendkívül brutálisan viselkedett. A tüntetőket viszont azzal vádolják, hogy köveket és más lövedékeket használtak. Az összecsapás során 500 embert tartóztattak le és sokan megsérültek, köztük 16 rendőr.
Mulino elnök ezt követően felszólított, hogy „a törvény teljes erejét” alkalmazzák a tüntetőkkel szemben. Tagadta, hogy a Suntracs szakszervezet lenne. A szervezetet „maffiának”, tagjait pedig „terroristáknak” nevezte.
Saul Mendez, a Suntracs főtitkára a kormányt hibáztatta az eszkalációért, mondván, hogy az elnyomta a tüntetést. Azt válaszolta az elnöknek, hogy „oligarchikus fehérgalléros bűnözők és korrupt politikusok” voltak azok, akik „maffiaszerű uralmat” gyakoroltak, és hogy a Suntrac nem fogja hagyni, hogy ellopják a CSS pénzét.
Más szakszervezetek is szolidaritást vállalnak a Suntraccsal, és február 20-ra újabb tüntetéseket hirdettek.
Írta: Benjamin Grasse
Forrás: Amerika21
