A panamai bányászat elleni tiltakozások részleges sikere után folytatódik a felkelés

A parlament az utcai tiltakozások nyomására leállítja a bányászatot. A kanadai bányavállalattal kötött vitatott szerződés ennek ellenére érvényben marad. Négy halott a tüntetések során.

„Fontos, hogy az emberek továbbra is az utcára vonuljanak, amíg meg nem bukik a 406-os törvény” - mondja Saúl Méndez, a Suntracs építőipari szakszervezet főtitkára
„Fontos, hogy az emberek továbbra is az utcára vonuljanak, amíg meg nem bukik a 406-os törvény” - mondja Saúl Méndez, a Suntracs építőipari szakszervezet főtitkára

Folytatódnak a tömeges tüntetések Panamában. A különböző médiumok az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetéseiről beszélnek, amelyeket a közép-amerikai ország látott.

Ezt a 406-os törvény váltotta ki, amelyet villámgyorsan átnyomtak a parlamentben, és amely a kanadai First Quantum Minerals vállalat leányvállalatának, a Minera Panamá bányavállalatnak további 20 évre bányászati jogot biztosít Közép-Amerika legnagyobb külszíni rézbányájában. A tiltakozó mozgalom követelései azonban mostanra kibővültek a bányászat általános megszüntetésével.

Környezetvédelmi szervezetek, szakszervezetek és őslakosok a környezetszennyezésre és a biológiai sokféleség veszélyeztetésére figyelmeztetnek, és a „haza kiárusítását” kifogásolják. Laurentino Cortizo elnök kormánya azért védi a 406-os törvényt, mert a Cobre Panamá bánya az ország bruttó hazai termékének öt százalékát adja, és közel 10.000 embert foglalkoztat.

Az anyavállalat jelentése szerint a Minera Panamá 2023 első kilenc hónapjában több mint kétmilliárd dollár nyereséget termelt, ami a globális bevételének csaknem a fele, de ez után a nyereség után nem fizetett adót. A Cobre Panamá bánya a globális réztermelés 1,5 százalékát adja.

A folyamatos tüntetésekre és útlezárásokra reagálva Cortizo október végén kijelentette, hogy utasítja a választási hatóságokat, hogy szervezzenek népszavazást a bányászatról. Erre december 17-én kerülne sor, és „legitimálná a nép akaratát”, az eredmény „kötelező érvényű lesz, a nép szuverén”.

A tiltakozó mozgalom folyamatos nyomására a nemzetgyűlés november 3-án úgy döntött, hogy határozatlan időre felfüggeszti a fémbányászatot. Az új 407-es törvény leállítja az új koncessziók odaítélésére irányuló valamennyi folyamatban lévő eljárást. A 15 meglévő koncesszióból 13 felfüggesztéséről is rendelkezik. A Minera Panamá koncessziója azonban nem érintett.

A környezetvédelmi szervezetek üdvözlik a „fontos lépést” a sikeres küzdelmek eredményeként. „Panama többet ér bányászat nélkül”, egy 40 környezetvédelmi szervezetből álló koalíció a közösségi médiában gratulált Panamának: „Gratulálunk Panamának!”. A környezetvédelmi szervezetek most abban reménykednek, hogy a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a Minera Panamá számára kiadott koncessziókat. November 10-ig öt alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a bírósághoz.

Eközben a tiltakozó mozgalom egyik szárnya továbbra is a First Quantummal kötött megállapodás ellen mozgósít, amely a 407-es törvénytől függetlenül továbbra is fennáll. Saúl Méndez, a Suntracs építőipari szakszervezet főtitkára kifejtette: „Fontos, hogy az emberek továbbra is az utcára vonuljanak, amíg a 406-os törvényt meg nem buktatjuk”.

A tanári és oktatói szakszervezetek is ehhez a szárnyhoz tartoznak. Bejelentették, hogy csak akkor fejezik be az általános sztrájkot, ha a Minera Panamával kötött szerződést felmondják. November 7-én az oktatási minisztérium felszólított a tanítás azonnali folytatására. Maruja Gorday oktatási miniszter szerint azonban másnap már csak a közoktatási intézmények 30 százaléka tanított szabályosan.

A két tüntető meggyilkolása nemzetközi felháborodást váltott ki. Múlt kedden egy 77 éves férfi élő kamerák előtt lőtt le két tüntetőt a Pánamerikai autópályán Charme közelében. A hatóságok megerősítették, hogy korábban két embert elgázoltak tüntetések közben. Ez azt jelenti, hogy a tüntetések kezdete óta négy ember vesztette életét.

Naponta vannak erőszakos összecsapások a tüntetők és a tüntetéseket feloszlatni próbáló rendőrök között. A rendőrség 900 letartóztatást erősített meg a tüntetések első tíz napja alatt. Az ombudsmani hivatal négy olyan emberről beszél, akik az összecsapások következtében elvesztették a látásukat.

A tüntetések és az útlezárások miatt az ország nagy részén összeomlottak az ellátási láncok. A First Quantum részvényeinek árfolyama egy hét alatt 50 százalékkal zuhant.

Közben Corizo elnök november 9-én találkozott a magánszektor képviselőivel. Felszólították Corizót, hogy garantálja „az igazságosságot, a tulajdon védelmét és a társadalmi békét”. „Követeljük az utcák megnyitását, az erőszak eszkalálódásának megszüntetését, és azt, hogy alárendelt érdekek ne befolyásolják polgári megállapodásunkat” – magyarázta Rubén Castillo Gil, a Conep vállalkozói szövetség elnöke.

Panamát sokáig neoliberális és békés mintaországként tartották számon Latin-Amerikában. Ott azonban már 2022-ben hosszan tartó tömegtüntetések voltak. Ezek kezdetben az ország masszív áremelkedései ellen irányultak. Hamarosan azonban a neoliberális gazdasági modell került a tiltakozások középpontjába, amelyet sok tüntető oligarchikusnak látott.

Enoch Adame szociológus szerint Panama jelenleg történelmének döntő pillanatát éli: „Fordulóponthoz érkeztünk. A politikai osztály megítélése alacsonyabb, mint valaha. Ez egy labirintus, amelyet a természeti erőforrások kiaknázásának kapzsisága hozott létre”.

Írta: René Thannhäuser

Forrás: Amerika21