Nicaragua létrehozza a külföldi befektetésekkel foglalkozó nemzeti bizottságot (CNIE). A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint ez lesz az illetékes hatóság a külföldi befektetések területén a kormányzati feladatok ellátására.

A törvény célja továbbá „a közvetlen külföldi befektetések előmozdítása, támogatása, megkönnyítése, formalizálása, ellenőrzése és ösztönzése”. A legfontosabb pontok közé tartozik az adókedvezmények egységesítése, a jogbiztonság ígérete és a szabad valutaváltás.
Wálmaro Gutiérrez képviselő, a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint a törvény hangsúlyozza, hogy a befektetők gond nélkül kivihetik nyereségüket az országból, mert szabad a valutakonvertibilitás.
Majd így folytatta: „Függetlenül attól, hogy belföldi befektető vagy sem, nemzeti elbánásban részesítjük”. Ugyanakkor elmondta, hogy nem arról van szó, hogy megnyitják a kapukat a külföldiek előtt, mindent megadnak nekik, és elfelejtkeznek a hazai befektetőkről. „Már eddig is jó munkát végeztünk a hazai befektetők számára, és ezt a munkamódszert most átadjuk a külföldi befektetőknek”.
A törvény az ellenőrzést is szabályozza, és célja, hogy kizárja a tőzsdén kereskedő befektetőket, a kábítószer-kereskedelemből, a szervezett bűnözésből vagy pénzmosásból származó pénzeket.
A CNIE a befektetésekért, kereskedelemért és nemzetközi együttműködésért felelős elnöki tanácsadóból, Laureano Ortegából, a központi bank elnökéből, a fejlesztési, ipari és kereskedelmi miniszterből, valamint a szabad zónákért felelős nemzeti bizottság ügyvezető igazgatójából áll majd.
A kormánykritikus infobae médium ezért a következő főcímmel jelent meg csütörtökön: „A parlament felhatalmazza Ortega fiát a nicaraguai külföldi befektetések ellenőrzésére”.
2024 első kilenc hónapjában Nicaragua összesen 2,236 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetést vonzott a központi bank adatai szerint. Ez 13,4 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában. 2024-ben 1,054 milliárd dollár maradt az országban, miután levonják a tőke-visszaáramlást a beruházásokból a megfelelő időszakban.
Ebben az időszakban Panama volt a legfontosabb nettó befektető Nicaraguában 262,4 millió dollárral (a teljes összeg 24,9 százaléka), majd az Egyesült Államokból érkező befektetők következtek 206,1 millió dollárral (19,6 százalék), Spanyolország 80 millióval, Costa Rica 64,6 millióval, Mexikó 62 millióval, Kolumbia 56,2 millióval és Hollandia 55,5 millióval.
A 2024-ben beáramló nettó közvetlen befektetések mintegy 40 százaléka az iparba, közel 20 százaléka a pénzügyekbe, 16,5 százaléka az energiába és a bányászatba, tíz százaléka a kereskedelembe és a szolgáltatásokba, nyolc százaléka pedig a halászatba irányult.
A parlament gazdasági bizottsága támogatta a törvényt, és úgy véli, hogy az összhangban van az alkotmánnyal. A több hazai és külföldi közvetlen befektetés elérése érdekében a korábbi, 25 éves jogi keret frissítésére van szükség. A törvény összhangban van a szegénység elleni küzdelemre és az emberi fejlődés előmozdítására irányuló 2022-2026-os tervvel is.
Az, hogy Nicaragua, mint a külföldi befektetések szempontjából kedvező megítélése folytatódik-e, valószínűleg attól is függ, hogy az új amerikai kormány megpróbálja-e kiszorítani a közép-amerikai országot a Közép-Amerika, a Dominikai Köztársaság és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásból (CAFTA-DR).
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég kijelentette: „Nicaragua nem érdekel bennünket kereskedelmi partnerként”.
Emellett az úgynevezett „törvény a nicaraguai szuverenitás és az emberi jogok helyreállításáról” valószínűleg megvitatásra kerül az amerikai kongresszus jelenlegi ülésszakán – ez további szankciókat eredményezhet a közép-amerikai országgal szemben.
Írta: Rudi Kurz
Forrás: Amerika21