Sorsdöntő hónapnak ígérkezik az argentin munkavállalók küzdelmei szempontjából. Márciusban hatalmas mozgósítások zajlottak a bértárgyalásokért, az elbocsátások és Javier Milei elnök erőltetett állami és munkaügyi reformjai ellen. Egyértelmű, hogy az argentin lakosság képes és felkészült a tömeges mozgósításra és ellenállásra. És valószínűleg ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a kormány ultrareakciós terveit.
Tény, hogy Milei hivatalba lépése óta a munkavállalók élete ellen indított offenzívája már egyértelműen érzékelhető; a gazdasági és szociális mutatók riasztóak. Az infláció havonta több mint 13 százalékkal nőtt, a közüzemi díjak (gáz, áram és víz), az üzemanyagköltségek (idén eddig 42 százalékkal) és az élelmiszerek (70 százalékkal) emelkedése pedig keményen sújtja a béreket és a vásárlóerőt. Mindez a szegénység drámai emelkedésében mutatkozik meg: az Argentin Pápai Katolikus Egyetem (UCA) adatai szerint januárban már az argentin lakosság 57,4 százaléka volt érintett.
Milei számára ez nem elég. A Buenos Airesben március 27-én tartott második Nemzetközi Amerikai Gazdasági Fórumon (IEFA) tartott záróbeszédében azzal dicsekedett, hogy az állam 50 ezer közalkalmazottat fog elbocsátani. Hogy megerősítse munkásellenes „láncfűrészes kurzusát”, további 20.000 munkahely megszüntetését is megígérte. Néhány nappal később, a húsvéti hosszú hétvége előtt 15.000 ember kapta e-mailben a hírt, hogy belátható időn belül munkanélkülivé válik.
Ez az amúgy is hatalmas társadalmi nyomás tovább fokozódik, és további konfliktusok feltételeit teremti meg. A közszféra dolgozóinak szerdai tüntetései a tömeges elbocsátások ellen megmutatták, hogy a brutális elnyomás a kormány eszköze a népi tiltakozásokkal szemben. A tiltakozó munkavállalók elleni támadások miatt a közszféra dolgozóinak szakszervezete (Asociación Trabajadores del Estado, ATE) országos sztrájkra és Buenos Airesben a gazdasági minisztérium elé szervezett tiltakozó menetre hívott fel.
A rendkívüli feszültségek közepette a szakszervezeti szövetségek felhívása az újabb mozgósításra terjed: egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szakszervezeti ernyőszervezet, a CGT jövő csütörtöki elnökségi ülésén sztrájkakciót – országos tiltakozó felvonulást vagy általános sztrájkot – fog bejelenteni. Bár a CGT vezetőségének egy része késlelteti a felhívást, jelenleg napról napra nő a nyomás a tömegek részéről. Sztrájk esetén a közelgő tiltakozások várhatóan felülmúlják a január 24-i tömeges mozgósítást. Várhatóan április második felében egybeesnek azzal az időszakkal, amikor a képviselőházban az állami és munkaügyi reformról szóló törvényeket vitatják meg.
A különböző társadalmi mozgalmak tevékenysége már bebizonyította, hogy egyszerre 500 utcát képesek eltorlaszolni országszerte. A fővárosban és a környező tartományokban szomszédsági gyűlések és „cacerolazos” tüntetések megalakulásával párhuzamosan a tömegközlekedési eszközök utasai is tiltakoznak a viteldíjak emelése ellen. Az egyetemeken szervezett sztrájkok és tüntetések, valamint a stratégiai ágazatokban, például a fémipari dolgozók, a pilóták, a légitársaságok alkalmazottai és a tejipari dolgozók körében szervezett munkabeszüntetések jelzik a jelenleg éleződő társadalmi konfliktust, amely egyelőre nem ígér belátható véget, hanem a mozgósítás fokozódását.
Írta: Santiago Stavale
Forrás: JungeWelt
