A közelgő hondurasi Celac-csúcstalálkozó az amerikai migrációs politika áll a középpontban

A Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (Celac) jövő szerdán tartja kilencedik állam- és kormányfői csúcstalálkozóját a hondurasi fővárosban, Tegucigalpában. A csúcstalálkozó középpontjában az integráció, a békefenntartás és a migráció áll. A találkozón Honduras átadja a szövetség soros elnökségét Kolumbiának.

Xiomara Castro (balra) és Claudia Sheinbaum a kilencedik Celac-csúcstalálkozón
Xiomara Castro (balra) és Claudia Sheinbaum a kilencedik Celac-csúcstalálkozón

A Celac az USA és Kanada kivételével az amerikai kontinens valamennyi szuverén államát magában foglalja, és több mint 550 millió embert tömörít. A szövetséget 2011 decemberében alapították a venezuelai Caracasban.

Eduardo Enrique Reina hondurasi külügyminiszter sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a csúcstalálkozóra a hondurasi központi bank székhelyén kerül sor. Az azt megelőző két napban a tagországok nemzeti koordinátorai és külügyminiszterei már a helyszínen készülnek az előkészületekre.

Reina nagyon fontosnak nevezte ezt a kilencedik csúcstalálkozót. Arra számít, hogy közös álláspontokat alakítanak ki olyan kérdésekben, mint a regionális integráció és annak az elvnek a védelme, hogy Latin-Amerikát és a Karib-térséget a béke övezeteként hozzák létre.

Honduras külügyminisztere hangsúlyozta, hogy a Mexikó által kezdeményezett és Argentína által folytatott, a Celac újjáélesztésére irányuló erőfeszítések a koronavírus világjárvány és más események után országa elnöksége alatt Xiomara Castro elnök alatt folytatódtak.

Tekintettel a latin-amerikai migránsok tömeges kitoloncolására, amelyet az amerikai kormány Donald Trump elnök vezetésével hajt végre, a migráció fontos kérdésnek számít – mondta Reina. Megerősítette, hogy Venezuela kérte, hogy foglalkozzanak az Egyesült Államokból kiutasított állampolgárainak „elrablásával” El Salvador kormánya által. A közép-amerikai ország több száz, az Egyesült Államok által „bandatagnak” nyilvánított venezuelai migránst szállított át egy 40 ezer rabnak helyet adó megabörtönbe, készpénzfizetésért cserébe (erről beszámolt a miamerikank.hu https://miamerikank.hu/szeles-koru-tiltakozas-a-salvadori-fogvatartasi-kozpontok-ellen/).

Reina kifejtette, hogy minden Celac-tagországnak lehetősége lesz arra, hogy ilyen témákat javasoljon, és konszenzussal vegyék fel a napirendre.

A külügyminiszter-helyettes és a csúcstalálkozó koordinátora, Gerardo Torres hangsúlyozta, hogy eddig tíz elnök erősítette meg részvételét a találkozón. A házigazda Xiomara Castro elnök mellett Gustavo Petro (Kolumbia), Claudia Sheinbaum (Mexikó), Luiz Inácio Lula da Silva (Brazília), Luis Arce (Bolívia), Ralph Gonsalves (St. Vincent és a Grenadine-szigetek), Leslie Voltaire (Haiti), Mark Anthony Phillips (Guyana), Bernardo Arévalo (Guatemala), Uruguay újonnan megválasztott elnöke, Yamandú Orsi, valamint Miguel Díaz-Canel Kubából.

A Pagina12 című argentin lap értesülései szerint Brazília elnöke azt kívánja javasolni a csúcstalálkozón, hogy a Celac nyújtson be közös jelölést a 2026-ban betöltendő ENSZ-főtitkári posztra. Gisela Padovan, a brazil külügyminisztérium Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős államtitkára sajtótájékoztatón jelentette be ezt. António Guterres hivatali ideje az ENSZ élén idén december 31-én jár le.

Padovan szerint „Lula részvétele a csúcstalálkozón egyértelmű jele annak, hogy a regionális integráció prioritást élvez Brazília számára”.

A hondurasi tisztviselők máris nagy várakozásokat fogalmaztak meg a közelgő Celac-csúcstalálkozóval kapcsolatban, és „történelmi” eseményre számítanak. Míg az USA Trump alatti migrációs politikáját kiemelt témaként határozták meg, arról egyelőre nem nyilatkoztak, hogy a nagy északi szomszéd vámpolitikája is téma lesz-e.

Írta: Marta Andujo

Forrás: Amerika21