Havannában a „6. Nemzetközi konferencia a világ egyensúlyáért” több száz résztvevője megvitatta a Kubával való szolidaritást és demonstrálta azt.
Háttér: A szolidaritás jegyében
„Mindenkivel és mindenki javára” és »A civilizációk közötti párbeszédért és a béke kultúrájáért« címmel a kubai fővárosban 2025. január 28. és 31. között megrendezett »6. Nemzetközi konferencia a világ egyensúlyáért« című konferencián közel száz ország több mint ezer küldöttje vett részt. A „Pluralista és multidiszciplináris eszmék világfórumát”, ahogyan az önmagát jellemzi, a Kubával való szolidaritás és a kubai nemzeti hős, José Martí hagyománya jellemezte. A korábbi évekhez hasonlóan az eseményt a nyugati média nagyrészt figyelmen kívül hagyta.
A konferencia a következő vezérelveket fogalmazta meg: „A gyarmatosítás, a hegemonizmus és az egypólusúság örökségén túllépő civilizációs átmenet kontextusában a multilateralizmusnak és az emberi fejlődés fenntarthatóságának kell a fő célnak lennie”. A konferenciának Kuba adott otthont az UNESCO, az Ibero-amerikai Államok Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, a Békekultúra Alapítvány és más szervezetek égisze alatt. Írók, történészek, újságírók, művészek és politikusok, közgazdászok, tudósok és értelmiségiek, de szakszervezeti és vallási vezetők, valamint nem kormányzati szervezetek, női, ifjúsági, gazdálkodói és környezetvédelmi szervezetek képviselői is összegyűlnek öt kontinensről. A találkozót ezúttal is részvételi díjakból finanszírozták, minden résztvevő maga fedezte tartózkodásának költségeit. A konferencia középpontjában a civilizációk közötti párbeszéd, az emberi fejlődés és a szolidaritáson alapuló új világrend állt.
„A múltat elfelejteni azt a kockázatot jelenti, hogy a jövőt védtelenül hagyjuk”. Félix Pita Rodríguez költő e verseit a kubai televízió sugározza. A kormány konferenciákat szervez a békéért, és a baloldali szervezetek több száz meghívottja mélyen a zsebébe nyúlt, és Havannába jött, hogy elgondolkodjon azon, hogyan nézhetne ki ez a világ másként, jobban, békésebben.
Január végén Havannában rendezték meg a „6. nemzetközi konferenciát a világ egyensúlyáért”. Az egyik legismertebb előadó Atilio Borón (81) szociológus volt, a latin-amerikai marxista értelmiség egyik legjelentősebb alakja, a Buenos Aires-i Egyetem egykori professzora. Borón interjút készített Miguel Díaz-Canel kubai elnökkel is a Periódico Liberarce című uruguayi baloldali lap számára. „Meg akarnak büntetni minket, mert nem akartunk meghajolni a birodalom diktátumai előtt” – mondta Díaz-Canel. A Kuba elleni amerikai blokád szigorítása jelentős hatással lett volna a kubai családok életére, „mivel hiányoztak az élelmiszerek és a gyógyszerek, valamint a termelési folyamatainkhoz szükséges nyersanyagok”.
Kubát megakadályozzák a hitelfelvételben, és szankciókkal fenyegetik azokat a bankokat, amelyek fenn akarják tartani kapcsolataikat a szigetországgal. Ez félelmet és bizonytalanságot kelt azok körében, akik Kubával szeretnének kereskedni. A blokádpolitika a világ minden táján érinti a vállalkozókat és az embereket, „még az Egyesült Államokban is, ahol vannak olyan vállalatok, amelyek Kubával szeretnének kereskedni”. Díaz-Canel biztos benne: „Tudjuk, hogy ez nem az Egyesült Államok népének politikája, hanem az uralkodóiké és a bűnös kapitalista rendszerüké”.
Frei Betto (80) brazil teológus volt a konferencia egyik legjobban várt előadója. A felszabadítási teológus arról a „csapásról beszélt, amelyet az olyan figurák, mint Milei vagy Trump felemelkedése a gazdagság hiper-koncentrációjának szakaszaként ír le világszerte”. A kapitalizmus „bohócokat ültet a kormányokba, akik szórakoztatják a közönséget, minden tiszteletem az igazi bohócok munkája előtt”. Az ilyen emberek le akarták rombolni a közigazgatási apparátust, és az emberek haragját a kapitalizmusról a migránsok, a muszlimok és a „szokásos bűnbakok” felé akarják terelni. Kínát és Oroszországot a legfontosabb ellenfélként, a multilateralizmust pedig veszélyes ideológiaként mutatták be. „Ezek nemzetközi meghatározottságok, amelyeket hamisan nemzetközi kapcsolatoknak neveznek”.
A pap szerint az Egyesült Államok volt az, aki világszerte elősegítette a terrorizmust, nem pedig Kuba. „Az USA hajtotta végre a legnagyobb támadásokat az emberiség ellen, két atombombát dobott le, aminek egyenes következménye volt, hogy 200 ezer ember halt meg”. Betto, aki maga is harcolt a brazíliai katonai diktatúra ellen, felidézte a Fidel Castro elleni mintegy 600 sikertelen amerikai merényletkísérletet és a Disznó-öbölbeli invázió kudarcát is.
Hasonlóan kritikus hangvétel jellemezte a „Verhängnisvolle Freundschaft. Hogyan hódította meg az USA Európát” című könyvét Werner Rügemer német szerző. Eberhard Schultz német ügyvéd az emberi jogok európai és különösen németországi semmibevételéről beszélt.
A katolikus egyházat nem csak Frei Betto képviselte a konferencián. Ferenc pápa is küldött üdvözlő üzenetet a Vatikánból, és kijelentette, hogy ez a fórum „lehetőség” a „béke helyreállítására, és üzenet minden embernek, akiben a remény él”. A konferencia olyan „plurális, nyitott és multidiszciplináris, mint amilyenek ma az emberek”.
A konferencia által rendszeresen odaítélt nemzetközi José Martí-díjat idén Liceth Angulo Quiñones kolumbiai szülésznő kapta, aki a Csendes-óceáni Egyesült Bábák Szövetségének (Asoparupa) igazgatója, egy mintegy 1.600 szülésznőt tömörítő alulról szerveződő szervezetnek. Alapszabálya szerint az Asoparupa célja „a nők jogainak védelme és a hagyományos afroamerikai bábasághoz kapcsolódó tudás kulturális örökségének megőrzése”; ez az afro-kolumbiaiak „szellemi értékeinek” része.
A konferenciával párhuzamosan több tucat kulturális tevékenység zajlott, köztük az Oliver Stone által készített „A háború Kuba ellen” című dokumentumfilm-sorozat, amely teljes egészében és ingyenesen megtekinthető angol nyelven a „Belly of the Beast Cuba” weboldalon. Ebben Liz Oliva Fernández díjnyertes kubai újságíró mesél arról, hogy a szankciók hogyan nehezítik meg a mindennapi életet a szigeten.
Írta: Carmela Negrete
Forrás: JungeWelt
