David Choquehuanca, Bolívia őslakos alelnöke az ENSZ főtitkári posztjára pályázik. Erre 36 bolíviai szervezet tett javaslatot pénteken New Yorkban, az ENSZ őslakos kérdésekkel foglalkozó állandó fórumának 24. ülésén.
Choquehuanca „a béke és a Földanyával való harmónia ősi változatát testesíti meg” – indokolta a javaslatot sajtótájékoztatón Justo Molina, a Bolíviai Bennszülött Népek Szövetségének elnöke.
Lucio Quispe a Bolíviai Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségétől kifejtette, hogy Choquehuanca „egy napon, remélhetőleg más nemzetek segítségével, bemutatja az őslakos népeket a világnak”. Az „őslakos népeknek a változás főszereplőinek kell lenniük a szegénység felszámolása érdekében”.
A jelenlegi főtitkár, a portugál António Guterres második hivatali idejét tölti 2027 elejéig. Általában a főtitkárok nem indulnak harmadik ciklusra. A posztra jelenleg a latin-amerikai és karibi térségből lehet jelöléseket benyújtani.
Choquehuanca, aki a főként Bolívia, Chile és Peru andoki régióiban élő aymara őslakos népcsoporthoz tartozik, jelenleg Bolívia alelnöke. Az ország első őslakos elnöke, Evo Morales elnöksége idején, 2006 és 2017 között külügyminiszter volt. 2017 és 2019 között az Bolíviai Szövetség Amerikánk Népeiért (ALBA) főtitkára volt. A 63 éves férfi történelmet és etnológiát tanult, részt vett a diák- és szakszervezeti mozgalomban, és több könyv szerzője.
A bolíviai őslakos és kisbirtokos szervezetek további követelésekkel fordultak az ENSZ testületéhez. Quispe azt kérte, hogy az ENSZ őslakos kérdésekkel foglalkozó állandó fórumának nevét változtassák meg „őslakos kérdésekkel foglalkozó állandó fórumra”. Kijelentette, hogy az őslakos népeket közvetlenül be kellene vonni a fórumba, és nem pedig „nem kormányzati szervezetek vagy alapítványok által képviseltetni”. A szakszervezeti képviselő azt is kérte, hogy a globális éghajlatváltozás kérdését is tűzzék magasabbra a napirenden.
Guillermina Kuno, a Bolíviai Bennszülött Földművesnők Nemzeti Szövetségének elnöke nemzetközi támogatást kért ahhoz, hogy az Állandó Fórum tagjat is bevonják a kokalevél kritikai vizsgálatába.
Bolíviában a kokalevél rágása évszázadok óta elterjedt, és a 2009-es alkotmány a nemzeti kultúra részeként védi ezt a hagyományt. A Morales-kormány 2013-ban az ENSZ kábítószer-egyezménye alapján Bolívia számára lehetőséget kapott, amely feloldotta a koka rágásának tilalmát.
Kuno azt is szorgalmazta, hogy a wiphala-t ismerje el az ENSZ. A zászló különböző őslakos népeket képvisel Bolíviában, valamint Ecuadorban, Peruban, Chile és Argentína egyes részein. Emellett az őslakos nők nemzetközi napjáért is kampányolt.
Írta: Thorben Austen
Forrás: Amerika21
