Egy téli táj képei voltak. Jégeső söpört végig pénteken Rosario felett, és az argentin város és környékének egyes részeit centiméter magas fehér jéggolyókkal borította be.
A Meteorológiai és Klímamegfigyelő Központ képviselője azzal magyarázta, hogy a levegőben az elmúlt napokban felgyülemlett nedvesség szupercella típusú zivatarokhoz vezetett. Rendkívül ritka időjárási jelenség a térségben.
Ez emlékeztet a Bahía Blancában március elején történt súlyos árvízkatasztrófára, amelyben legalább 16 ember vesztette életét. Akkor egy meleg és nagyon nedves légtömeg találkozott egy Patagónia felől érkező hidegfronttal, és özönvízszerű esőzéseket szabadított el.
Nyolc óra alatt négyzetméterenként több mint 300 milliméter eső hullott a városra és környékére, ami az átlagos éves csapadékmennyiség mintegy harmada.
„Ez az esemény példátlan az Országos Meteorológiai Szolgálat feljegyzéseiben” – mondta Juan Rivera argentin gleccserkutató és környezetkutató a katasztrófáról szóló World Weather Attribution (WWA) tanulmány bemutatóján múlt csütörtökön. A WWA az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményekre gyakorolt lehetséges hatását elemzi.
Bár az esőzést megelőző extrém hőség még mindig ritka, 50-100 évente előforduló esemény, az éghajlatváltozás miatt az ilyen magas hőmérsékletek gyakoribbá és intenzívebbé válnak – mondta Rivera.
A mintegy 330 ezer lakosú, a fővárostól, Buenos Airestől 650 kilométerre délnyugatra fekvő kikötővárost szinte teljesen elöntötte a víz. Egész városrészek váltak szigetekké; két gyermek pedig eltűnt.
„A szélsőséges nyári hőmérséklet, amely december és március eleje között sújtotta Észak-Argentínát és Dél-Amerika más részeit, a globális felmelegedés nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna. Ugyanez vonatkozik az esőzéseket közvetlenül megelőző párás hőhullámra is” – írja a tanulmányban részt vevő 17 tudós.
Igaz, hogy az éghajlatváltozás szerepéről nem lehet véglegesen nyilatkozni. De a katasztrófához vezető körülmények a globális felmelegedésnek tulajdoníthatók. „Ne tévesszenek meg a bizonytalanságok: a globális felmelegedés folytatódásával nő az egyidejű vagy egymást követő események valószínűsége ugyanabban a régióban – és erre fel kell készülnünk” – mondja Friederike Otto, a londoni Imperial College fizikusa, a WWA igazgatója.
Írta: Jürgen Vogt
Forrás: TAZ
