Trump hivatalba lépése óta mintegy 14 ezer embert toloncoltak ki Mexikóba, közülük 11 ezer mexikóit. Befogadó központokat hoznak létre és megerősítik a konzulátusokat.
Donald Trump amerikai elnöknek a papírok nélküli migránsokkal szembeni kemény fellépése felháborodást vált ki az Egyesült Államokban élő latin-amerikai közösségben. Az első kitoloncolandó személyek már partra szálltak Mexikóban. Ezzel szemben az északra irányuló migráció jelentősen csökkent.
Mintegy 14 ezer embert toloncoltak ki Mexikóba Trump beiktatása óta – jelentette be Claudia Sheinbaum mexikói elnök. Ebbe mintegy 11 ezer mexikói és mintegy 3000 más nemzetiségű ember tartozik.
A várható kitoloncolási hullám felfogására és a Mexikóba visszatérők reintegrációjának biztosítására a kormány elindította a „México Te Abrazo” (Mexikó átölel téged) stratégiát. Többek között megerősítették a szomszédos országban működő 51 konzulátust. Tíz befogadó központot is nyitottak az USA-val közös határ mentén. Ezekben a kitoloncolt emberek számára szociális támogatást és tanácsadást biztosítanak, valamint mintegy 100 eurós üdvözlő juttatást.
Néhány hete Rosa Icela Rodríguez mexikói belügyminiszter világossá tette, hogy a kitoloncoltak nem bűnözők. Azért hagyták el hazájukat, hogy az Egyesült Államokban keressenek jobb jövőt.
Az északról a szülőföldre irányuló pénzátutalások (remittances) jelentős gazdasági tényezőt jelentenek a latin-amerikai országokban. Mexikó kapja a legtöbbet a világon, mintegy ötmillió ember függ a rokonoktól érkező hazautalásoktól. A 2024-es évben mintegy 62 milliárd eurónak megfelelő összegű átutalások érkeztek. A bankok Donald Trump hivatalba lépése óta az északi határvidékre irányuló átutalások növekedését észlelték.
Sergio Vázquez, a tijuanai könyvvizsgálók szövetségének elnöke szerint Trump bevándorlási politikája „pszichotikus állapotot” váltott ki a mexikói migránsok körében. „Logikusan hangzik: akik ott vannak, és van egy kis megtakarításuk, és nem tudják, hogy holnap hazajutnak-e, mert kitoloncolhatják őket, a legjobb, ha átutalják a pénzt a mexikói rokonaiknak. Így tudják, hogy biztonságban vannak” – mondta Vázquez.
Az UNAM nemzeti egyetemmel és a Külügyminisztériummal együttműködve létrehoztak egy weboldalt, amely a kitoloncolás veszélyének kitett embereket tájékoztatja a jogaikról.
Egy nyomtatható kártya közvetlenül a honlapon található. Spanyolul és angolul ez áll rajta: „Azért adom át ezt a kártyát, mert nem akarok beszélni veled, és nem akarok veled további kapcsolatba kerülni… Szeretnék beszélni egy ügyvéddel, és kapcsolatba lépni a konzulátusommal, mielőtt válaszolnék a kérdéseire.” A kártyát a papírokkal nem rendelkező személyeknek maguknál kell tartaniuk, és letartóztatás esetén be kell mutatniuk – tanácsolta Leonardo Lomelí egyetemi vezető és Juan Ramón de la Fuente mexikói külügyminiszter egy sajtótájékoztatón.
A mexikói állampolgárok számíthatnak a „legnagyobb konzuli hálózatra, amellyel egy ország rendelkezik egy másikban”, többek között jogi tanácsadás terén is – mondta de la Fuente. Az elmúlt hetekben már 2.000 ember vette igénybe ezt a fajta tanácsadást. „Sok esetben a konzulátusoknak nagy befolyásuk van arra, hogy honfitársaink jogait tiszteletben tartják-e vagy sem” – folytatta.
Lomelí méltatta az állam és az egyetem közötti együttműködést, és hozzátette: „Össze kell zárnunk a sorokat és össze kell fognunk, hogy támogassuk a külföldön élő mexikói közösségeket, amikor jövedelemforrásaik, vagyonuk és családi kohéziójuk veszélybe kerül”.
Az ellenkező irányban, délről északra csökkent a migránsok száma. Ezt jelzi az amerikai határőrizeti szervek által letartóztatottak száma. Adataik szerint januárban mintegy 61 ezer papírok nélküli migránst fogtak el. Decemberben 2024-ben ez a szám még 96 ezer körül volt. 2024 januárjában a határhatóságok mintegy 176 000 embert tartóztattak fel.
Az International Detention Coalition (IDC) nevű civil szervezet válságra figyelmeztetett, amely annál súlyosabb lesz, minél több intézkedést hoz az amerikai kormány a migránsok ellen. A kubai guantánamói tábor újbóli alkalmazása aggasztó: „Olyan megközelítés, amely nemcsak embertelen, hanem igazságtalan és drága is. Az elszigeteltség miatt nagy a kockázata az emberi jogok megsértésének” – áll a szervezet közleményében.
A fejlesztési ügynökség, az USAID felszámolása és az ENSZ-szervezetek finanszírozásának csökkentése pusztító csapást jelent a rászorulóknak nyújtott segítségre. „A Trump-kormányzat intézkedéseinek következményei már most is súlyosak és messze menőek: a gyógyszereket nem szállítják ki, az élelmiszer a határokon rekedt, a menekülttáborokban pedig már nincsenek orvosok. A migráns és menekült közösségek jogait és jólétét védő programokat súlyos csapás érte” – mondta az IDC.
Írta: Sonja Gerth
Forrás: Amerika21
