Marco Rubio amerikai külügyminiszter február 1. és 6. között Panamába, El Salvadorba, Costa Ricába, Guatemalába és a Dominikai Köztársaságba látogatott. Ez volt az első külföldi látogatása a hivatalában.
Minisztériuma szerint az utazás célja „Trump elnök »Amerika az első« külpolitikájának előmozdítása” volt. A napirenden szerepelt „az illegális és nagyarányú migráció megfékezése, a nemzetközi bűnszervezetek és a kábítószer-kereskedők csapása elleni küzdelem, Kína elleni fellépés és a gazdasági partnerségek elmélyítése a térség jólétének növelése érdekében”.
Rubio első állomása, Panama világszerte a legnagyobb figyelmet keltette. Donald Trump előzetesen fenyegetést épített ki, hogy visszaveszi a Panama-csatorna feletti ellenőrzést, miután 1999-ben átadta azt Panamának.
Trump ezzel megkérdőjelezte az 1977-ben aláírt Torrijos-Carter-szerződés érvényességét, amely véget vetett a víziút stratégiai fontosságú, az Egyesült Államok általi igazgatásának.
Rubio még a José Raúl Mulino panamai elnökkel való találkozója után is figyelmeztetett, függetlenül az általa látogatott ország hírnevétől, hogy „az USA lépéseket fog tenni Panama ellen”, ha az nem csökkenti Kína állítólagos befolyását a Panama-csatornára.
Az amerikai politika a csatornán jelentős jelenléttel rendelkező kínai vállalatok ellen irányul. Az útvonal teherforgalmát tekintve állítólag ők a második legnagyobb felhasználó az USA után. Jelentős beruházásokat hajtottak végre a kikötőkbe és terminálokba.
Ezek közé tartozik a Panama-csatorna két végén lévő két kikötő, amelyeket 1997 óta a CK Hutchison kínai csoport üzemeltet. Ez nem a kínai állam, hanem egy hongkongi üzletember tulajdonában van.
„A csatornáról nem folynak tárgyalások” – magyarázta Mulino a találkozó után. És hozzátette: „A csatornát hazánk üzemelteti, és ez így is marad”. Tárgyaltak a migrációs útvonalak ellenőrzéséről és a hazatelepítésről, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni hírszerzési együttműködésről és a beruházásokról.
A csatornával kapcsolatban Panama ajánlatot tett a Fehér Háznak, hogy „optimalizálják az amerikai hajóknak a Panama-csatornán való áthaladásának prioritását”. Mulino azonban ellentmondott az amerikai külügyminisztérium értelmezésének, miszerint „az amerikai kormányhajók mostantól ingyenesen közlekedhetnek a Panama-csatornán”. Határozottan visszautasította az amerikai fél állításait, mint „valótlanságokat”.
A kínai vállalatok piacról való kiszorítására irányuló nyomás csak fokozódni fog. Két panamai ügyvéd pert indított a CK Hutchison engedélyének visszavonása érdekében. Norman Castro, a Legfelsőbb Bíróság elé vitt ügy egyik ügyvédje kijelentette, hogy a szerződés „sérti Panama alkotmányát”.
A legfontosabb engedmény az USA számára azonban valószínűleg Mulino bejelentése lesz, miszerint nem hosszabbítja meg a Kínával az Övezet és Út Kezdeményezésről (Új Selyemút) szóló 2017-es memorandumot, és a megállapodásokat még a tényleges lejáratuk előtt felmondja.
Az Új Selyemút egy nagyszabású infrastrukturális projekt, amelyet Kína 2013-ban indított útjára, hogy szárazföldi és tengeri útvonalakon keresztül összekösse a kontinenseket. Az Egyesült Államok bírálta Kínát, amiért megpróbálja „manipulálni a szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszert, és saját előnyére aláásni azt”.
Fu Cong kínai ENSZ-nagykövet visszautasította a vádakat. Kína nem vett részt a Panama-csatorna irányításában vagy működtetésében. Megerősítette Panama szuverenitásának és a csatorna semleges nemzetközi vízi útként való státuszának tiszteletben tartását, és sajnálatát fejezte ki Panama döntése miatt.
El Salvadorban az amerikai külügyminiszter és Nayib Bukele elnök „szívélyes és bizalmas” kapcsolatukról tett tanúbizonyságot. Rubio „rendkívül sikeres találkozóról beszélt, amely mindkét országot erősebbé, biztonságosabbá és virágzóbbá teszi”.
Megállapodást kötöttek „az egész régiót jelenleg destabilizáló illegális tömeges migrációs hullámok elleni küzdelemről”. Rubio dicsérte Bukele „rendkívüli gesztusát, amelyre még soha egyetlen ország sem volt példa”. Maga Bukele az X-en kifejtette, hogy felajánlotta az USA-nak, hogy „kiszervezi börtönrendszerének egy részét. Hajlandóak vagyunk csak elítélt bűnözőket (beleértve az elítélt amerikai állampolgárokat is) elhelyezni a megabörtönünkben (CECOT) térítés ellenében. A díj viszonylag alacsony lenne az USA számára, de jelentős számunkra, ami fenntarthatóvá tenné az egész börtönrendszerünket”.
További témák között szerepelt a polgári nukleáris együttműködés, a különböző szintű biztonsági együttműködés és „a Kínai Kommunista Párt féltekén belüli befolyása elleni stratégiák”.
Az amerikai külügyminiszter a Costa Rica-i, guatemalai és dominikai migrációról is tárgyalt.
Guatemalában Rubio hangsúlyozta, hogy támogatja „egy ambiciózus infrastrukturális projektet”, amely lehetővé teszi az ország számára a légi, tengeri és szárazföldi közlekedés javítását. Mindkét fél megállapodott a guatemalai kormány és az amerikai hadsereg mérnöki testülete közötti együttműködésről két stratégiai fontosságú kikötő bővítésének tervezése során.
Guatemala és Bernardo Arévalo elnök kormánya különleges szerepet játszik az USA számára, mivel az ország hivatalos kapcsolatokat tart fenn Tajvannal. Ez kizárja a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, az USA fő versenytársával a térségben.
A Dominikai Köztársaságban, útja utolsó állomásán Rubio találkozott Luis Abinader elnökkel, hogy megvitassák a haiti válságot, a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet és a stratégiai iparágakban való együttműködést. Haiti a Dominikai Köztársasággal határos.
A biztonsági együttműködés tekintetében Abinader és Rubio megállapodtak abban, hogy az Egyesült Államok vám- és határvédelmi szerveinek állandó jelenlétét a szigeten formalizálják.
A biztonsági kérdések mellett a megbeszéléseken szó esett az ország gazdasági fejlődéséről is, különös tekintettel az energiaágazatra és a félvezetőiparra. Rubio kifejtette: „Ez egy egyedülálló lehetőség az ország számára, hogy félvezető ipari központtá fejlődjön, ilyen közel az USA-hoz és stabil környezetben”.
Az amerikai külügyminiszter arra is felhasználta látogatását, hogy állást foglaljon Venezuelával, Kubával és Nicaraguával kapcsolatban. Figyelmeztetett kormányaik nemzetközi kapcsolataira. „Venezuela esetében, amely együttműködik Iránnal, a Hezbollahhal és a Hamasszal. Kuba esetében, amely kínai kémkedésnek és orosz jelenlétnek ad otthont” – magyarázta.
Végül a Dominikai Köztársaság volt a színhelye egy újabb egyoldalú büntetőintézkedésnek Venezuelával szemben. A hatóságok átadtak egy venezuelai kormánygépet, amely karbantartási munkálatok miatt tartózkodott az országban, amerikai tisztviselőknek. Rubio személyesen is részt vett rajta. Mellette egy dominikai ügyész és egy amerikai igazságügyi képviselő állt. Együtt egy „elkobzott” feliratú, venezuelai zászlóval ellátott táblát erősítettek a repülőgép oldalára.
Venezuela tiltakozott a Dominikai Köztársaság akciója ellen. Yván Gil külügyminiszter hivatalos közleményét a következő címmel adta ki: „Marco Rubio, a gyűlölet katonájából repülőgép-tolvaj”!
Ez arra utal, hogy Rubio Kuba-ellenes keményvonalas és politikus hírében áll, aki évtizedek óta kiáll a szocialista törekvések ellen.
Írta: Marta Andujo
Forrás: Amerika21
