Kolumbia baloldali kormánya eddigi egyik legsúlyosabb válságával néz szembe – jelentette kedden a Telesur műsorszolgáltató. Gustavo Petro elnök a hétvégén lemondásra szólította fel kabinetjének tagjait, hogy új tagokkal töltse fel a kormányát. Juan Fernando Cristo belügyminiszter aztán hétfőn bedobta a törölközőt.
Ezt már több lemondás is megelőzte. A felszín alatt régóta lappangó válságot az váltotta ki, hogy Petro a múlt héten a kamerák előtt tartott kabinetülést. Ha az volt a szándéka, hogy a nyilvánosság előtt demonstrálja kormányzóképességét, amelyet egyre inkább megkérdőjeleznek, akkor az egész visszafelé sült el. Nem túlságosan kedves módon elbocsátotta minisztereit, és azzal vádolta őket, hogy akadályozzák választási ígéreteinek végrehajtását.
Valójában a nyugdíjrendszer reformját leszámítva a Petro-kormány számos tervéből eddig csak néhányat hajtott végre. Armando Benedetti kabinetfőnökké való kinevezése azonban gyorsan tovább szította a személyi vitákat. Benedettit, aki régi motorosa a politikai életnek, akit inkább a hatalmi ambíciók, mint az ideológiai preferenciák vezérelnek, és korábban az ultrajobboldali Álvaro Uribe elnököt támogatta, korrupcióval, szexista viselkedéssel és erőszakkal vádolják. Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter, aki nemrégiben a COP 16 biodiverzitással foglalkozó csúcstalálkozó házigazdája volt Caliban, a találkozón kijelentette, hogy feministaként nem tud együtt dolgozni Benedettivel.
Támogatta őt a Petro-kormány zászlóshajója, Francia Márquez alelnök és egyenlőségi miniszter, aki a kisebbségek támogatása mellett és a szexista struktúrák ellen kampányolt. Nyilvánvalóvá vált a Polo Patriótico, a baloldali pártok szövetségének széthullása, amely Petrót hatalomra juttatta. Kérdésesnek tűnik, hogy az egy év múlva esedékes új választásokra sikerül-e újra egyesíteni ezt a szövetséget.
A kormánynak jelenleg nem áll szerencsés csillagzat alatt. Amellett a diplomáciai kudarc mellett, amelyet Petro akkor szenvedett el, amikor összeütközésbe került Donald Trumppal, hogy megakadályozza a kolumbiaiak hazatelepítését az Egyesült Államokból, ott van még a konfliktus a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN), Kolumbia legrégebbi és jelenleg egyetlen baloldali gerillájával. A Venezuelával határos Catatumbóban az ELN jelenleg hatalmi harcban áll a 2018-ban leszerelt „Frente 33”-mal, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) egyik szakadár egységével, amely már több tucat emberéletet követelt és több tízezer embert kényszerített lakóhelye elhagyására. Az ELN, amely a FARC-tól eltérően történelmileg elhatárolódott a kábítószer-kereskedelemtől, azt állítja, hogy a „Frente 33” nem politikai szervezet, hanem csupán a leszerelés után elhagyatottá vált kokaintermő területeket akarja ellenőrizni.
Petro elnökkel ellentétben, aki azzal vádolja az ELN-t, hogy a nemzetközi drogkereskedelem része, Antonio García, az ELN vezetője másként látja a dolgokat. A „Frente 33” ugyanis a hadsereg védelme alatt végzi tevékenységét, amely a múltban a félkatonai erőkkel is együttműködött. Egy szombati interjúban a sikertelen béketárgyalásokról is nyilatkozott. Petro azt állítja, hogy azokat a catatumbói harcok miatt mondta le. Valójában azonban az ELN már novemberben elhagyta a tárgyalóasztalt, a kormányt vádolva a szabálytalanságokkal. „A tárgyalások válságban vannak, mert a kormány nem tartja be a megállapodásokat, majd a médián keresztül próbál nyomást gyakorolni az ELN-re, hogy fogadja el a kormány kívánságait” – mondja García. „Nem ülhetsz le a tárgyalóasztalhoz, hogy becsapjanak, és nem fogadhatod el a zsarolást sem. A kormány összekeveri a tárgyalásokat a kapitulációval. De ez nem fog megtörténni.”
Írta: Thomas Walter
Forrás: JungeWelt
