Ecuadorban a baloldalnak jó esélyei vannak a közelgő választásokon, a jobboldali kormánynak pusztító hatásai következtében.
A választások előtti helyzet
A vasárnapi ecuadori parlamenti és elnökválasztás egy hatéves időszak végét jelentheti, amelyben az egykor békés ország két jobboldali kormány alatt az elszegényedés, a korrupció és az erőszak mocsarába süllyedt. A közelmúltig a Guillermo Lasso bankár lehetséges utódainak választási kampányát az állam- és kormányfői székben politikusgyilkosságok árnyékolták be. A választások a hatalmi egyensúlyt ismét a baloldal felé tolhatják el. A Rafael Correa volt elnök által alapított Revolución Ciudadana (RC) mozgalomnak jó esélyei vannak Luisa González ügyvédnővel.
A Correa vezette baloldali kormány 2007 és 2017 között segített a lakosság szegényebb részének javítani a hasonlóan sivár életkörülményeken. Ecuador, amelynek lakossága ma ismét munkanélküliségtől, társadalmi egyenlőtlenségektől és jogfosztottságtól szenved, akkoriban Dél-Amerika egyik legszegényebb országa volt. A szegények száma 1995 és 2000 között 3,9 millióról 9,1 millióra (34 százalékról 71 százalékra) nőtt. Ennek egyik oka az 1990-es évek végén bekövetkezett pénzügyi volt, amelyben a hitelintézetek 80 százaléka csődbe ment. Miközben az ügyfelek elvesztették betéteik és megtakarításaik nagy részét, a korrupt bankárok külföldre vitték biztonságba a vagyonukat. Ebben az időszakban Guillermo Lasso a 2000-ben puccsal megbuktatott kereszténydemokrata elnök, Jamil Mahuad kormányának tagja volt, mint gazdasági és energiaügyi „szuperminiszter”. A válság következtében az akkori közel 16 millió ecuadori közül mintegy háromnak – többségükben nőknek – külföldön kellett munkát keresnie, mint gazdasági migránsoknak. A bankok megmentése több mint négymilliárd dollárjába került a polgároknak, ami az 1999-es GDP mintegy 30 százaléka volt. Még konzervatív közgazdászok is bírálták akkoriban, hogy valószínűleg nincs még egy olyan ország, ahol a lakosságot ennyire kifosztották volna egy kis csoport javára. 2000 óta – egy másik következmény – Ecuadornak már nincs saját pénzneme; a hivatalos pénznem az amerikai dollár.
A nagy társadalmi egyenlőtlenségek és a politikai instabilitás szakasza a baloldali Rafael Correa elnök megválasztásával ért véget, aki 2007-es hivatalba lépését követően politikai, gazdasági és társadalmi reformokat hajtott végre. Correa „polgári forradalomra” szólított fel, amelynek céljai közé tartoztak az oktatási és egészségügyi programok, valamint a szegénység felszámolása. Ennek eredményeként 2007 és 2014 között a szegénység 38 százalékkal, a szélsőséges szegénység pedig 47 százalékkal csökkent. A munkavállalók átlagos alapbére nőtt, a vállalatok először fedezték a társadalombiztosítás költségeit. A gyerekek először jártak ingyenesen iskolába. Bevezették az ingyenes egészségügyi ellátást is. Az ENSZ Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős gazdasági bizottsága (CEPAL) szerint 2007 és 2015 között a Gini-koefficiens, amely a vagyon koncentrációját méri, 0,54-ről 0,46-ra csökkent, ami a valaha volt legmagasabb érték Ecuadorban. Még az olajárak zuhanása és több természeti katasztrófa okozta gazdasági válság idején is sikerült fenntartani a szociális juttatásokat – nem utolsósorban a vagyonadó bevezetésével.
Miután Correa 2017-ben megválasztott utódja, Lenín Moreno a választási kampányban tett ígéretei ellenére elhatárolódott a „polgári forradalom” politikájától, a szociális problémák ismét súlyosbodtak. Az Országos Statisztikai Intézet (INEC) 2018. júliusi adatai szerint a szegények száma 1,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szélsőséges szegénység ugyanebben az időszakban 8,4 százalékról kilenc százalékra nőtt. A munkanélküliek száma is rohamosan emelkedett. Lasso 2021-es választási győzelme után az ország végleg káoszba süllyedt. A társadalombiztosítási járulékköteles foglalkoztatottak aránya 35 százalékra csökkent. A munkaképeseknek több mint a fele már egészség- és társadalombiztosítási jogosultság nélkül dolgozik. A lakosság negyede, vidéken akár 43 százaléka ismét jövedelmi szegénységben él, vagyis havi 87,50 dollárnál kevesebből, miközben az alapvető szükségleteket kielégítő élelmiszerkosár ára havi 751,04 dollárra emelkedett. Ugyanakkor a bankok és a bányavállalatok profitja bővült.
A bandák és kartellek mellett a társadalmi egyenlőtlenség is oka az erőszak és a bűnözés növekedésének. „A szervezett bűnözés beszivárgott az államba, mind a kormányba, mind az igazságszolgáltatásba, mind a politikába és a biztonsági erőkbe” – vádolta Rafael Correa volt elnök a Lasso-kormányt Fernando Villavicencio elnökjelölt idén augusztus 9-i meggyilkolása után. Még az amerikai nagykövet is figyelmeztetett egy ideje a drogmaffia és az államapparátus közötti kapcsolatra, „kábítószer-generálisokra” hivatkozva. Ecuador, amely Correa kormánya idején Dél-Amerika egyik legbékésebb országa volt, mára a világ egyik legveszélyesebb régiójává vált: tavaly 4600 embert gyilkoltak meg, csak az idei év első hat hónapjában pedig 3568-at. Az állam megbukott – panaszolta a CNN televízióban Yaku Pérez őslakos elnökjelölt, miután meggyilkolták riválisát. Bárki is kerül ki győztesen ezekből a választásokból, a Lenín Moreno és Guillermo Lasso által végrehajtott neoliberális fordulat romjaival kell szembenéznie.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
