A venezuelai nemzetgyűlés pénteken második olvasatban is egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely büntethetővé teszi az országgal szembeni szankciók és katonai beavatkozások szorgalmazását.
A „Ley Simón Bolívar” 18 cikkelyből áll, és olyan természetes vagy jogi személyek, állampolgárok vagy külföldiek ellen irányul, „akik az országgal szembeni egyoldalú kényszerintézkedések és más korlátozó vagy büntető intézkedések bevezetését elősegítik, szorgalmazzák, támogatják vagy abban részt vesznek”. Az audiovizuális, a rádiós és a közösségi média is ide tartozik.
A 6. cikk kimondja, hogy az ilyen intézkedések a polgári lakosság elleni szisztematikus és széles körű támadást jelentenek, és ezért emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek. Az igazságszolgáltatás köteles fellépni az elkövetők ellen.
Büntetést szabnak ki azokra is, akik „a nemzeti szuverenitás és területi integritás elleni cselekményekben” vagy kibertámadásokban vesznek részt, és „külföldi ügynökök, államcsoportok vagy nemzetközi vállalatok elleni fegyveres akcióra vagy erőszakra buzdítanak”.
A javasolt büntetések között szerepel a 30 évig terjedő börtönbüntetés, a vagyon befagyasztása vagy kisajátítása, a külföldiek kiutasítása és a vízum megtagadása. A közhivatali választásokról való kizárást is kilátásba helyezik akár 60 évre.
A törvény a Maria Corina Machdao vezette ultrajobboldali ellenzék tagjait érintheti, akiknek programjában évek óta központi helyet foglal el a Nicolás Maduro kormányának megdöntésére irányuló erőfeszítései során a szankciók és a katonai beavatkozás támogatása.
Az új törvény büntethetővé teszi „az államhatalom tiszteletlenségét és a venezuelai államhatalom gyakorlására igényt tartó illegitim alanyok, csoportok vagy szervezetek elismerését” is.
Ez a norma alkalmazható lenne Edmundo González volt ellenzéki jelölt támogatóival szemben, aki a júliusi vitatott elnökválasztás után az Egyesült Államok támogatásával „megválasztott elnöknek” nyilvánította magát, és 2025. január 10-én akarja beiktatni hivatalába Venezuelában. Szeptember óta spanyolországi száműzetésben él. Letartóztatási parancsot adtak ki ellene többek között hivatali bitorlás és közokirat-hamisítás miatt.
A Ley Simón Bolívar törvény lehetőséget teremt arra, hogy büntetőeljárást indíthassanak az ország azon személyei és csoportjai ellen, akik Gonzálezt választott elnöknek ismerik el, valamint az általa esetlegesen felállított „párhuzamos kormány” ellen.
A Nemzeti Választási Tanács (CNE) szerint Maduro 6,4 millió szavazatot kapott a választásokon, míg az Egyesült Államok által támogatott jelölt 5,3 milliót. A legfelsőbb bíróság megerősítette az eredményeket. Az ellenzék továbbra is azt állítja, hogy González a győztes. A CNE azonban a mai napig nem tette közzé a választási eredményeket, ezért még baloldali és progresszív körök sem ismerik el Maduro győzelmét.
A kritikusok szerint az új törvény sérti az alkotmány 67. cikkelyét, amely garantálja a jogot arra, hogy „politikai célokra demokratikus szervezeti, működési és vezetési módszerekkel egyesüljenek”. A vagyonelkobzás is alkotmányellenes lehet.
Machado az X-en keresztül reagált az elfogadásra, azt állítva, hogy csak akkor vádolható árulással, ha abbahagyja „a szabad országért folytatott harcot”. Nem fogjuk megadni nekik ezt az örömöt, mert a lemondással elárulnánk azt. A végsőkig meg fogjuk védeni” – mondta egy videóban.
A törvényt a Legfelsőbb Bíróság alkotmányjogi kamarája elé terjesztették, hogy döntsön annak alkotmányosságáról és alkotmányos státuszáról.
Írta: Vilma Guzmán
Forrás: Amerika21
