Az azerbajdzsáni Bakuban megrendezésre kerülő 29. Éghajlat-változási Világkonferenciát megelőzően a környezetvédelmi és éghajlati igazságosságért küzdő mozgalmak a mexikói Oaxacában ellencsúcsot szerveztek az őslakos szervezetek meghívására. Az öt kontinens 45 nemzetének képviselői vettek részt.
A fő cél az volt, hogy meghallgassák a föld és az emberi jogok őslakos és paraszti védelmezőinek hangját, szövetségeket kössenek és ellenstratégiákat dolgozzanak ki a természeti erőforrások túlzott kiaknázásával szemben.
A szervezők szerint a november 4. és 9. között megrendezett Globális Közgyűlés az Éghajlatért és az Életért az őslakos és paraszti közösségeknek az ENSZ hivatalos csúcstalálkozóiról (COP) való kizárására adott reakció volt. Ott a területüket védők és a környezeti igazságosságért kampányolók hangja háttérbe szorul. Az „Anti-COP 2024” elítéli a legutóbbi három COP helyszíneit, mint antidemokratikus és geopolitikai szempontból megkérdőjelezhető helyszíneket, mivel Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben az éghajlati válság fő felelősei a fosszilis üzemanyagokat gyártó cégeket vezető milliomosok, Azerbajdzsánban pedig jelenleg az örmény nép elűzése és területeik kisajátítása zajlik.
Az ellencsúcstalálkozó munkája négy témára összpontosított: megaprojektek és militarizáció; a fegyveres konfliktusok, a szervezett bűnözés és az éghajlatváltozás miatti migráció és kényszerű kitelepítés; az élet és a természet monetarizálása és elüzletiesítése; valamint a globális vízválság.
Mario Castillo Quintero, az Isthmus őslakos népeinek a föld és a terület védelmében létrehozott gyűlésének tagja bírálta, hogy az ENSZ 29 korábbi éghajlat-változási csúcstalálkozója hamis intézményi megoldások és diplomáciai kötelezettségvállalások sorát eredményezte, amelyek súlyosbítják a jogfosztást és a kitermelést az őslakosok területein.
A felhívás a következőket tartalmazza: „Bolygónk számára kritikus időszakot élünk. Az előrejelzések szerint akár 3,1°C-os hőmérséklet-emelkedés mellett az éghajlatváltozás már nem a jövő problémája, hanem pusztító valóság, amely emberek millióit érinti, különösen a globális déli országokban. A bolygó élővilága mindössze 50 év alatt 73 százalékkal csökkent. Az emberiség történetében először a fenntarthatatlan vízfogyasztás és az éghajlati válság miatt a hidrológiai ciklus egyensúlya megbomlott, és a globális élelmiszertermelés fele veszélyben van. Ez a forgatókönyv azt mutatja, hogy az államok által kialkudott megoldások nem szolgálják az éghajlati válság megállítását, és a legtöbb esetben állandósítják az általuk okozott egyenlőtlenségeket. Az olyan terekben, mint a COP-k, figyelmen kívül hagyják az őslakosok és az afrikai származású emberek, a paraszti közösségek és a földet, területet, természeti és kulturális javakat és kollektív jogokat védő társadalmi mozgalmak hangját.”.
A nyilatkozat kitér az aktivisták elleni erőszakra is. A párizsi klímaegyezmény aláírása óta (2015) már 1586 környezetvédelmi aktivistát öltek meg világszerte, főként a globális dél országaiban. Csak Mexikóban 2018 decembere és 2024 októbere között összesen 252 támadás történt. A meggyilkoltak 62 százaléka őslakos volt. „Bár az őslakosok a világ népességének mindössze öt százalékát teszik ki, ők felelősek a világ fennmaradt biológiai sokféleségének 80 százalékának védelméért, így az ellenállásuk kulcsfontosságú az éghajlatváltozás mérséklésében.”
A zárónyilatkozatban a résztvevők megfogadták, hogy „továbbra is együtt cselekszünk, tiszteletben tartjuk különbözőségeinket és elismerjük közös küzdelmeinket. Mi vagyunk a globális dél, mi vagyunk országaink és kultúráink őrzői. Ez a harc a miénk, és mi elszántan és egységesen fogjuk megvédeni”.
Írta: Ulrike Bickel
Forrás: Amerika21
