Belső-baloldali hatalmi harc az elnökválasztás előtt: alig egy évvel az elnökválasztás előtt Luis Arce elnök és Evo Morales volt államfő közötti hatalmi harc változatlanul folytatódik. A politikusok a kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (Movimiento al Socialismo, MAS) párt elsőségéért és a 2025 augusztusában esedékes választáson való indulásért küzdenek.
Arce népszavazást hirdetett az elnökök újraválasztásáról szóló alkotmányos cikkelyről – a lakosság akkor egyúttal Morales jelölésének lehetőségéről is szavazna. Morales ezután tiltakozásra mozgósította támogatóit. Az alábbi elemzés a helyszínen kialakult összetett helyzet értékelését tartalmazza.
„Nehéz időkben határozott, érett, átgondolt döntésekre van szükség, és olyan emberekre, akik nem adják fel a nehézségekkel szemben”. Luis Arce bolíviai elnök ezeket a szavakat mondta augusztus 6-i, függetlenség napi beszédében a fővárosban, Sucreban. És népszavazást hirdetett. Az ország gazdasági problémáira való tekintettel a lakosságnak három kulcsfontosságú kérdésben kell döntenie: az elnökök újraválasztásáról, a benzin és a gázolaj állami támogatásáról, valamint a parlamenti helyek elosztásáról. Párton belüli riválisa, Evo Morales (2006-2019-es elnök) nem támogatja a népszavazási tervet. Azonnal visszautasította a kezdeményezést, mint a 2025-ös újraválasztásának megakadályozására tett kísérletet: „Luis Arce népszavazást akar kiírni azzal a kizárólagos céllal, hogy kizárjon engem, mint jelöltet” – bírálta.
Nem Evo Morales az egyetlen, aki bírálta a tervezett népszavazást. Az ellenzék egy része megkérdőjelezte a népszavazás alkotmányosságát. A Legfelsőbb Választási Bíróság (Tribunal Supremo Electoral, TSE) ugyanis kezdetben elutasította a benyújtott kérdéseket. Azt mondták, hogy azok elfogultak és nem egyértelműek, és a parlamenti helyek elosztásáról nem lehet így dönteni. Az Arce-kormány ennek megfelelően kijavította a kérdéseket, de elmulasztotta a népszavazás előkészítésének 90 napos határidejét, amelyet december 1-jén – a bíróválasztással egy időben – kellett volna megtartani. A 2025 márciusában kiírt elnökválasztás előtti népszavazás így egyre valószínűtlenebbé válik, bár Arce elnök kitart a terv mellett.
Az elnöki újraválasztás kérdése továbbra is központi és politikailag robbanásveszélyes marad: módosítani kell-e a bolíviai alkotmány 168. cikkét, hogy lehetővé tegye az egyszeri újraválasztást akár egy szünet után is? Az alkotmány szerint az elnököt és az alelnököt csak egyszer lehet újraválasztani, közvetlenül az első hivatali idejük után.
Evo Morales egy ötödik jelöltséget akar
Evo Morales 2005, 2009 és 2014 után akár negyedszer is indulhatott a 2019-es választásokon. Ez azért volt lehetséges, mert első hivatali ciklusára még az új bolíviai alkotmány 2009-es hatályba lépése előtt került sor. Bár egy népszavazás, amely lehetővé tette volna Morales számára az újbóli indulást, 2016-ban elbukott (a szavazók 51%-a ellene szavazott), az alkotmánybíróság 2017-ben a politikai részvételhez való emberi jogra hivatkozva a határozatlan idejű újraválasztás mellett döntött. Morales 2019-es választási győzelmét követően a jobboldali ellenzék választási csalással vádolta meg, és napokig tüntetett. Magas rangú katonatisztek nyomására Morales végül lemondott. A jobboldali Jeanine Áñez szenátor „ideiglenes elnökké” nyilváníttatta magát, és a 2020 októberében tartandó új választásokig kormányzott, amelyeken Luis Arce, a MAS jelöltje a szavazatok 55 százalékával egyértelmű győzelmet aratott. A határozatlan idejű újraválasztásról szóló döntés alkotmányossága körüli vita a bolíviai politika egyik kulcskérdése. Tavaly maga az Alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte 2017-es ítéletét. Morales azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2025-ben is induljon a választásokon.
Az Arce által tervezett népszavazás végül eldöntheti, hogy Morales indulhat-e vagy sem – ezért tovább szítja a vitát az elnök és Morales között. Arce azzal vádolta Moralest, hogy elutasítja a demokratikus eszközöket és szándékosan bojkottálja Bolívia gazdaságát. Morales erre azt válaszolta, hogy az Arce-kormány „kétségtelenül a legrosszabb a bolíviai demokrácia szempontjából”, és tiltakozó menetet jelentett be a kormány székhelyére, La Pazba, valamint országos útlezárásokat. Szeptember 18-án ez a „menet Bolívia megmentéséért” (Marcha para salvar Bolivia) Caracollo kisvárosból indult a mintegy 200 kilométerre fekvő La Pazba. A tüntetők 16 követelése között szerepelt a MAS nemzeti párt kongresszusának elismerése, amelyet 2023 októberében tartottak Lauca Ñ-ben, és amely Evo Moralest nyilvánította a 2025-ös elnökválasztás „egyetlen jelöltjének”. A Legfelsőbb Választási Bíróság ezt a kongresszust érvénytelennek nyilvánította. A tüntetők a jelenlegi gazdasági problémák megoldását is követelték. Ahogy a Morales támogatóinak menetelése, amelyet ő maga vezetett, napról napra közelebb került La Pazhoz, úgy nőtt a félelem az erőszakos összecsapásoktól. Eduardo del Castillo kormányminiszter a tüntetéseket „halálmenetnek” minősítette, és azt állította, hogy a tüntetések célja államcsíny volt. Különböző pártok párbeszédre szólították fel Arce-t és Moralest, de mindketten szigorú feltételeket szabtak, ami megakadályozta a találkozót.
Szeptember 25-én, egy héttel a felvonulás kezdete után, becslések szerint néhány ezer tüntető érkezett La Pazba. Arce támogatói és a rendőrség körbevették a Plaza Murillót, az elnöki palota előtti központi teret. Egy gyűlésen Morales 24 órás ultimátumot adott Arce-nak a miniszterváltásra. Ezt követően La Paz utcáin összecsapások kezdődtek, amelyekben több ember megsérült. Másnap a tüntetők visszavonultak, és a helyzet megnyugodott. Iván Lima igazságügyi miniszter lemondását követően Morales visszavonta fenyegetését is, miszerint országszerte útblokádokat állít fel, és bejelentette a tüntetések megszakítását, de megerősítette jelöltségét 2025-re.
Egyelőre nem tudni, hogy mikor eszkalálódik újra a konfliktus, vagy hogy a megoldás a láthatáron van-e. A politikai intrika Morales és Arce között, aki Morales hivatali ideje alatt gazdasági miniszter volt, és sokáig a szövetségesének számított, hónapok óta két szárnyra, az „Arcisták” és az „Evisták” szárnyára osztja nemcsak a pártot, hanem az alapszervezetek és a szakszervezetek támogatóit is.
A hatalmi harc 2022 szeptemberében lángolt fel, amikor Morales elítélte az ellene irányuló „fekete tervet”. A MAS országos pártkongresszusán ez év szeptember 3-án a Morales politikai fellegvárának számító Cochabamba megyében Arce-t és David Choquehuanca alelnököt kizárták a pártból. Ez volt a második alkalom, hogy a MAS 2023 októberében Laucában tartott pártkongresszusán a küldöttek a két politikus kizárásáról döntöttek, és megerősítették Moralest a párt vezetőjeként. A legfelsőbb választási bíróság azonban mindkét pártkongresszust érvénytelennek nyilvánította, és a párt Arcista-szárnya nem ismerte el azokat. Az Arce és Morales közötti vitát harcias retorika és tüntetések jellemzik, de elnyomják a súlyos gazdasági és szociális problémákat Bolíviában, különösen a munkások, az őslakosok és a vidéki közösségek számára. Morales elnöksége idején az ország a földgáz magas piaci áraiból profitált, és a szegénység és az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet célzó szociális programokba fektetett be. Ez a nyersanyagexporttól való függőség most negatív irányba fordul, mivel a földgáztartalékok kimerülőben vannak, az export csökken, és hiányzik a lítiumlelőhelyek bányászatához szükséges infrastruktúra. A csökkenő bevételek dollárhiányhoz vezetnek. A mindennapi javak és a bérleti díjak kifizetésére használt amerikai dollár másfél éve hiánycikk. A benzin- és gázolajellátás szűk keresztmetszetei szintén az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetnek.
Mindeközben Bolíviában más problémákból sincs hiány. Becslések szerint a súlyos tűzvészek Bolívia keleti részén mintegy hétmillió hektárnyi erdőt és bozótot pusztítottak el, és több mint 10 millió állatot öltek meg. Egy feltételezett puccskísérlet is nagy port kavart június 26-án, amikor Juan José Zúñiga tábornok egy csapat katonatiszttel megpróbálta elfoglalni az elnöki palotát, és letartóztatása során azt állította, hogy Arce elnök nevében rendezte meg a puccsot.
Andrónico Rodríguez mint lehetséges kompromisszumos jelölt
Ebben a feszült helyzetben Bolívia politikailag fordulóponthoz érkezett, ha nem születik megállapodás a MAS-on belül, vagy ha a két frakció közül az egyik győzedelmeskedik, és akkor teljes támogatást kap. Bár a politikai ellenzék gyengének tűnik, nem szabad alábecsülni a vita lehetséges következményeit az olyan befolyásos társadalmi szervezetekre nézve, mint a MAS bázisán álló Bartolina Sisa vidéki női szervezet. Morales korábbi alelnöke, Álvaro García Linera 2024 februárjában hangsúlyozta, hogy a többnemzetiségű állam első szakasza a végéhez közeledik: felszólította a MAS vezetését, hogy adjon helyet az új szereplőknek.
Andrónico Rodríguezt lehetséges kompromisszumos jelöltnek tartják. Ő a bolíviai szenátus elnöke, 35 éves, és megtestesítheti a generációváltást. Moraleshez fűződő szoros kapcsolatai azonban visszafoghatják a valódi változás reményét, és sok arcistas is elutasítja őt. Fontos, hogy a politikai struktúrák megfeleljenek a lakosság igényeinek. Egy valódi generációváltásnak progresszív és átalakító elképzeléseket is elő kellene hoznia, amelyek magukban foglalják az alulról szerveződő szervezetek és szakszervezetek, valamint a környezetvédelem és a gyermekek és nők elleni erőszak elleni küzdelem iránt elkötelezett szervezetek szempontjait. E mozgalmak megerősítésével a MAS és Bolívia nem csak a politikai konfliktusokon tudna túllépni, hanem egy igazságosabb, szolidárisabb és fenntarthatóbb társadalom alapjait is megteremtené.
Írta: Steffen Heinzelmann
Forrás: Lateinamerika Nachrichten
