A kolumbiai őslakosok rasszizmussal vádolják a kongresszust, Gustavo Petro kormányát pedig azzal, hogy nem tartja be a megállapodásokat.
A kolumbiai őslakos szervezetek éles kritikával és tiltakozással reagálnak a kongresszus azon döntésére, hogy visszavonja a Gustavo Petro elnök kormányával korábban kötött megállapodásokat. Hogy követeléseiknek súlyt adjanak, a különböző őslakos mozgalmak a fővárosban, Bogotában vonultak fel.
A Kolumbiai Bennszülöttek Nemzeti Szervezete (Organización Nacional Indígena de Colombia,Onic) tüntetéseket és más tiltakozó akciókat jelentett be, többek között az ország különböző részeiből a fővárosba tartó tiltakozó meneteket. Egy közleményben bejelentették, hogy „békésen mozgósítanak őslakos népeink nevében Bogotá városába”.
Onic szerint ezekre a tiltakozásokra azért kerül sor, mert a jelenlegi nemzeti kormány „szisztematikusan és általánosan nem tartja be az eddig aláírt megállapodásokat””. Különösen Petro elnök új, progresszív kormányát bírálják, amiért nem tartja tiszteletben az őslakos területekért felelős nemzeti bizottságban elfogadott megállapodásokat. A 2022-2026-os Nemzeti Fejlesztési Tervhez az egész ország területén konzultációkat folytattak, beleértve az őslakos népeket is.
A három legfontosabb kritika a fejlesztési terv 31., 160. és 290. cikkelyének visszavonása. Ezek az őslakos területek földbirtoklásának különleges szabályaira vonatkoznak, amelyek szerint a közösségi föld nem elidegeníthető, és az erőforrások kitermelése nem történhet a közösség előzetes beleegyezése nélkül. Továbbá az őslakos közösségek azon tagjaira vonatkozó különleges börtönfeltételek szabályozásáról van szó, akik bűncselekményt követtek el, és akiknek nem az állami igazságszolgáltatás előtt kell felelniük, hanem az őslakos bíróságok ítélik el őket. Végül pedig az afro-kolumbiai és őslakos közösségek közbeszerzési pályázatokban való részvételének előmozdításáról van szó, hogy kompenzálják a még mindig fennálló erős hátrányokat.
Az Onic közleményében azt írta, hogy „az ország őslakos népeit a Guajira-félszigettől a kolumbiai Amazonas legeldugottabb területein át egyesítő nemzeti szervezetként fő feladatának tekinti az őslakos népek jogainak követelését és védelmét”. Küldötteik a 2022-2026-os fejlesztési tervvel kapcsolatban folyamatban lévő konzultáción vettek részt, hogy azt a közösségeik szemszögéből értékeljék, és figyelemmel kísérjék a kormánnyal kötött megállapodások előrehaladásának helyzetét.
Ezek egy több mint hat hónapig tartó folyamat eredményeként születtek meg, a kongresszusban viszont törölték megállapodásokat.
Paulo Añokazi, a mozgalom szóvivője az El Espectador című kolumbiai napilapnak adott interjúban kifejtette: „231 megállapodást kötöttünk Gustavo Petro nemzeti kormánya és az őslakosok képviselői között. Ezek a megállapodások a regionális konvergencia, az élelemhez való emberi jog, a termelőgazdaság, a nők, a család és a generációk, a területrendezés, valamint az emberi biztonság és a társadalmi igazságosság kérdéseire vonatkoznak.”
A Petróval folytatott megbeszélések során Onic kifejezte érdeklődését, hogy „együtt dolgozzon vele egy új társadalom felépítésén, hogy megvalósuljon, amit az 1991-es alkotmányban rögzítettek, és hogy a 115 őslakos népet ne haszonélvezőként, hanem egy demokratikusabb, nyitottabb és sokszínűbb társadalom alakítójaként vonják be” – folytatta.
A három cikkely törlését a mozgalom „történelmi és szisztematikus strukturális rasszizmusnak” tekinti – hangsúlyozta Añokazi.
Írta: Ani Dießelmann
Forrás: Amerika21
