Suriname elnöke ismétlődő utcai tüntetésekkel néz szembe. Suriname elnöke, Chandrikapersad Chan Santokhi három évvel ezelőtti hivatalba lépésekor az eladósodott ország stabilizálását tűzte ki célul. Ez messze nem sikerült, nem utolsósorban a járvány miatt.
A megélhetési költségek emelkedése nyugtalanságot okoz a lakosság körében, különösen azért, mert Santokhit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a támogatások csökkentésére szólítja fel, hogy az IMF által ígért hiteleket egyáltalán ki lehessen fizetni.
A suriname-i tüntetések hullámzanak, de nem szűnnek meg. Március 24-én több száz suriname-i vonult utcára a fővárosban, Paramaribóban, hogy a dél-amerikai szubkontinens északkeleti részén fekvő karibi ország elnökének lemondását követelje. A tiltakozást az a vád váltotta ki, hogy Chan Santokhi elnök kormánya megpróbálja elhalasztani a 2025-ben esedékes parlamenti választásokat. Azokra addig nem kerülhet sor, amíg a törvényhozás nem módosítja a választási törvényt, amint azt egy 2022-es bírósági ítélet előírja. Az új választási törvény célja egy igazságosabb választási rendszer létrehozása.
A Santokhi kormánykoalíció azonban nem sieti el a dolgot. Március 21-én a kormány létrehozott egy bizottságot, amely két javaslatot nyújtott be a választási törvény módosítására. A Santokhi szerint ezeket két hónapon belül kell a képviselők elé terjeszteni.
Ez azonban nem mindenkinek megfelelő. A tüntetők azt követelik, hogy a törvényt egy héten belül fogadják el. Maisha Neus aktivista azt mondta, hogy további tüntetéseket fog szervezni, ha késedelembe esik: „Ott fogjuk őket ütni, ahol fáj. Gazdaságilag.”
A februári tüntetések a választási törvény miatti tiltakozásoknál sokkal inkább a címlapokra kerültek világszerte. Február 17. jelentős feltűnést keltett az Egyesült Államokban, Európában és az egykori gyarmatosító hatalomban, Hollandiában. Tüntetők tucatjai nyomultak be a suriname-i parlamentbe, amíg a biztonsági erők vissza nem szorították őket. Korábban több százan randalíroztak a fővárosban, Paramaribóban. Káosz alakult ki, és erőszakos összecsapások voltak a rendőrséggel. Legalább 126 embert letartóztattak.
Chan Santokhi elnök kormánya elítélte az erőszakot, és közölte, hogy munkacsoportot hozott létre a parlament elleni támadás felelőseinek felkutatására. „Határozottan fel fogunk lépni azok ellen, akik megrendelték, végrehajtották és pusztítást okoztak ezekben a támadásokban” – áll a kormány közleményében. A Twitteren több beszámoló szerint a közösségi hálók és az olyan üzenetküldő szolgáltatások, mint a Facebook és a WhatsApp, állítólag nem sokkal a februári tüntetések után elérhetetlenek voltak Suriname-ban. A surinamei távközlési vállalat (Telesur) a kormány tulajdonában van.
A tisztviselők
barikádokat emeltek a lakosság ellen.
Március 24-én a dolgok rendezettebbek voltak, mivel a rendőrség jóval nagyobb számban volt jelen a tüntetéseken. Ezúttal a tisztviselők barikádokat emeltek, hogy megvédjék az elnöki hivatalt és a parlamentet a nem kívánt tömegektől. „Ez a demokrácia, amikor kerítés mögött tartják a népet?” – kiabálta az egyik tüntető az AP hírügynökség szerint.
A tüntetések nem véletlenek. Santokhi kabinetje éppen az IMF által elrendelt megszorító intézkedéseket hajtja végre. Az IMF azt követeli, hogy csökkentsék az áram-, víz- és üzemanyag-támogatásokat, hogy az államháztartási hiányt kordában tarthassák. Ennek árát a polgárok fizetik meg, akik már így is magas, 58 százalékos inflációtól szenvednek. A megélhetési költségek emelkedése Suriname-ban sokakat súlyosan érint – a legszegényebbeket, mint mindig, most is a legsúlyosabban. Bár az IMF 2021 decemberében 690 millió dolláros hitelt vállalt Suriname számára, eddig csak 100 millió dollárt folyósítottak. Mivel a kormány nem teljesítette a kitűzött célokat, a folyósítást leállították.
Közel három évvel ezelőtti elnökké választása előtt Chan Santokhi felszólította a parlamentet, hogy egyesítse a különböző etnikai csoportokat. Suriname-ban indonéz, indiai, kínai, afrikai és európai származású emberek élnek. A 600 ezer suriname-i csaknem fele a fővárosban, Paramaribóban él, a többiek szétszórva a tengerparton vagy a dzsungel mélyén.
„Ott fogjuk őket
ütni, ahol fáj”
Santokhi teljesen igazat adott jóslatának, amikor 2020 júliusában hivatalba lépett: „A pénzügyi szakadék szélén állunk” – mondta a volt rendőrfőnök. Ez a válság a legrosszabb várakozásokat is felülmúlta. Az ország hitelminősítését már 2020 áprilisában leminősítették az egyes hitelminősítők. Minél alacsonyabb a minősítés, annál drágábbá válik a friss tőkéhez való hozzáférés, ha egyáltalán találnak hitelezőket.
A Corona-járvány nyomására Suriname néhány hónappal Santokhi hivatalba lépése után fizetésképtelenné vált. 2020 novemberében az országnak részben fel kellett függesztenie a kötvénytulajdonosoknak történő kifizetéseket a devizatartalékok hiánya miatt. Azóta kemény adósságátütemezési tárgyalások folynak, hogy lehetővé tegyék az újrakezdést. A hitelezők eddig ellenezték Suriname javaslatait.
Suriname volt a világon Zambia után a második ország, amely a világjárvány kapcsán részben képtelen volt adósságszolgálatot teljesíteni. A korona-vírussal kapcsolatos recesszió következtében a turizmusból és néhány exportcikkből – arany, olaj és fa – álló gazdaság csaknem 16 százalékkal csökkent.
A növekedés visszaesése, amely jelentősen csökkentette a kormányzati és az exportbevételeket, egybeesett egy olyan évvel is, amikor különösen magas adósságszolgálati kötelezettségeket kellett teljesíteni: A kormányzati bevételek több mint 40 százalékát a 2020-ban esedékes kamat- és törlesztőrészletekre kellett fordítani. Ennek megfelelően romlott az adósság fenntarthatósága: Az államadósságnak a gazdasági teljesítményhez viszonyított aránya a 2019. évi már magas 85 százalékról 2020-ra 148 százalékra emelkedett a 2022-es adósságjelentés szerint.
A 2023. március 30-án közzétett 2023. évi adósságjelentés továbbra is fizetésképtelennek és a GDP-hez viszonyított 125,7 százalékos adóssághányaddal rendelkező Suriname-ot tartja nyilván, ami csak valamivel alacsonyabb. Az adóssághelyzet már a világjárvány előtt is kritikus volt: az adósságszolgálat 2016-hoz képest megnégyszereződött.
Közepes jövedelmű országként Suriname ki van zárva a legszegényebb országoknak szóló adósságkönnyítési kezdeményezésekből, mind G20-szinten, mind közvetlenül az IMF-nél. A hitelezőivel folytatott adósságátütemezési tárgyalások lassú üteme miatt Suriname a 2021-2024-es évekre IMF-segélyprogramot kért. Az IMF elvben hajlandó erre, de mint mindig, most is csak a neoliberális feltételei mellett. Másrészt Suriname azon kevés súlyosan eladósodott országok egyike, amelyek esetében az IMF a világjárvány kezdete óta egyértelmű adósságátütemezési ajánlást szorgalmaz, és felszólítja mind az állami, mind a magánhitelezőket, hogy mondjanak le követeléseikről. Csak így van esélye az országnak arra, hogy talpra álljon.
Ennek éppoly kevés jele van, mint a tüntetések végének.
Írta: Martin Ling
Forrás: Amerika21