Júniusig a karibi államban mintegy 11 ezerrel több látogatót regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ez azonban nem tudja ellensúlyozni az akut devizahiányt.
A kubai turizmus az első félévben enyhe növekedést könyvelhetett el. Ez elsősorban az Oroszországból érkező foglalásoknak volt köszönhető. Összességében azonban a kapacitáskihasználtság még mindig jóval a koronavírusos válság előtti szint alatt van, és közel sem elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza az akut devizahiányt. Bár a helyzet lassan ismét javul, bizonytalan, hogy a 2024-re kitűzött 3,2 milliós látogatószámot el lehet-e érni. Ez elsősorban a Donald Trump korábbi elnök és utódja, Joseph Biden által bevezetett, többszörösen szigorított szankcióknak köszönhető, amelyek a turisztikai ágazatot is célba veszik.
Az Országos Statisztikai és Információs Hivatal (Onei) adatai szerint június végéig 1,3 millió volt a karibi szigetre érkező nemzetközi látogatók száma, 11 300-zal több, mint egy évvel korábban. A Travel Trade Caribbean turisztikai portál szerint az, hogy a növekedés elmaradt a várttól, részben annak köszönhető, hogy csökkentek az Európából érkező járatkapacitások. Mint évek óta, most is Kanada az első számú származási ország, 580 ezer Kubába utazóval.
A külföldön élő kubaiak alkotják a második legnagyobb látogatói csoportot. A legnagyobb növekedést az Oroszországból érkező turisták regisztrálták, akik júniusban már a harmadik helyen álltak közel 113 ezer vendéggel. Ez mintegy 67 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakának alig 68 ezer látogatójához képest. Kanada mellett így az orosz turizmus lett „a még mindig szerény fellendülés hajtóereje” – írja az Expreso című spanyol szaklap.
Juan Carlos García turisztikai miniszter szerint a szigetország idén 200 ezer üdülőt vár a baráti országból. Egy nemrégiben Moszkvában tett látogatása során kifejtette, hogy ez a szám a következő években félmillióra emelkedhet. Ennek feltételeit már most előkészítik. Az orosz Mir hitelkártyákat december óta fogadják el Kubában, mivel az ország állampolgárait a nyugati szankciók miatt kizárták az olyan fizetési rendszerekből, mint a Visa és a Mastercard.
A kubai bankok jelenleg még a Mir fizetési kártyák kibocsátását is fontolgatják. Havanna a jövőben Kínából is számít a növekedésre. A május elején megrendezett 42. Nemzetközi Turisztikai Vásáron (FIT Cuba) García bejelentette, hogy a kínai állampolgárok mentesülnek a vízumkötelezettség alól. Két héttel később a járvány idején törölt közvetlen járatokat Peking és a kubai főváros között egyelőre heti két járattal újraindították.
A stagnáló európai piacon Kuba a jobb szervezett üdülési ajánlatok mellett jobban szeretne a sziget egyedülálló tájai, kultúrája és szépsége iránt érdeklődő látogatókra összpontosítani, akik „a napos és a tengerparton túli élményt” keresnek. A cél az, hogy „a béke, az egészség és a biztonság szigetcsoportjaként” mutatkozzon be. A jelenlegi válság, amelyet elsősorban az amerikai szankciók okoznak, azonban éppen azt az ágazatot sújtja, amelyet a kormány a fellendülés eszközeként próbál felhasználni.
Az Efe spanyol ügynökség példaként említette Washington azon döntését, hogy a Kubába látogató európaiak számára nem adnak többé gyorsított ESTA vízumot az USA-ba. Az ágazat, amely tavaly a legnagyobb mértékben, mintegy 13 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez, az egyik legsúlyosabban érintett az amerikai blokád miatt – magyarázta Manuel Marrero Cruz kubai miniszterelnök, aki 2004 és 2019 között maga is a turisztikai minisztériumot vezette.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
