A Machángara folyó a főváros, Quito szemétdombjává vált. Az ítélet szerint ez sérti a jogait, ezért hatóságok kötelesek átfogó tisztítást végezni.
Egy bírósági ítélet Quito város önkormányzatát teszi felelőssé a Machángara folyó jogainak megsértéséért. Az önkormányzat fellebbezni fog az ítélet ellen. A bíróság azonban már kimondta, hogy a kármentesítési intézkedéseket azonnal végre kell hajtani.
A Machángara folyó az ecuadori fővároson, Quitón keresztül folyik, és a város több mint két és fél millió lakosa számára szemétlerakóvá vált. Több tonna szemetet tartalmaz. Ez sérti a jogait.
Ez az ítélet, amelyet „történelmi jelentőségűnek” neveznek, mert érvényre juttatta azt, amit kevés természeti elem élvez: jogalanynak lenni. A folyó mostantól jogi védelmet élvez, és a hatóságok kötelesek gondoskodni egészségéről és jólétéről.
Az ítélet Quito városát teszi felelőssé a folyó jogainak megsértéséért, és elrendeli egy konkrét rehabilitációs terv végrehajtását a folyó állapotának javítása érdekében. A helyreállítási intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a partok helyreállítását és a károsodott területek újratelepítését, a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve kell végrehajtani.
A város önkormányzata fellebbezett a határozat ellen, így a jogvita a tartományi bíróság előtt folytatódik.
Quito polgármestere, Pabel Muñoz 2023 szeptemberében jelentette be, hogy a város folyóinak szennyezésmentesítésére irányuló Vindobona-projektet a magas költségek miatt törlik. Helyette Quito három szennyvíztisztító telepet fog építeni. Ennek munkálatai a tervek szerint jövőre kezdődnek.
Az ítélet mindazonáltal arra kötelezi a városi tanácsot, hogy a lehető leghamarabb kezdje meg a Machángara folyó megtisztításához szükséges intézkedések végrehajtását. Ennek megfelelően kell gazdálkodnia a rendelkezésre álló pénzeszközökkel, és pénzügyi támogatást kell kérnie a központi kormánytól.
Az egyik panaszos szervezet, a Global Alliance for the Rights of Nature (Garn) rámutat, hogy „a rendelkezésre álló költségvetést nem használták ki teljes mértékben, és hogy a tisztítóművek bevételi forrásokat teremthetnek, illetve finanszírozhatják magukat”.
Több társadalmi mozgalom és a Kitu Kara őslakos népcsoport májusban nyújtotta be a keresetet. Azt állították, hogy a szennyezés több alapvető jogot is érintett: a természethez, a vízhez, az egészséges környezethez, a higiéniához és az egészséghez való jogot, valamint a városhoz való jogot.
A bíróság végzése rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket ír elő a folyó és az őt tápláló 54 patak és folyó szennyezésével kapcsolatos probléma megoldására, mivel a folyó Quito településen keresztül folyik.
A Garn szerint a vízminőség egyes szakaszokon aggasztó, két százalékos oldott oxigénszintet mutat, „ami messze elmarad az állatok és növények fogyasztásához szükséges minimális, 80 százalékos szinttől”. Emellett „aggasztó volt az olajok és zsírok jelenléte”. Ezenkívül legalább 29 víruscsaládot azonosítottak a vizekben, amelyek különböző emberi és állati betegségekkel hozhatók összefüggésbe.
„A természetnek vagy Pachamamának, amelyben az élet megvalósul és reprodukálódik, joga van ahhoz, hogy létezését, életciklusainak, szerkezetének, funkcióinak és fejlődési folyamatainak megőrzését és regenerálódását teljes mértékben tiszteletben tartsák” – áll az ecuadori alkotmány 7. fejezetének 7. cikkében.
Ecuador azon kevés országok közé tartozik, amelyek elismerik a természeti elemek jogát arra, hogy ne károsítsák vagy szennyezzék őket.
A Machángara folyó nem az első, amelyet az országban jogalanyisággal rendelkezőnek nyilvánítottak: 2011-ben a Loja tartományban található Vilcabamba folyót is elismerték, mint a saját folyásához való jogot. A Pichincha tartományban található Alambi mellékfolyót tavaly szintén jogi személlyé nyilvánították.
Írta: Aida Cuenca
Forrás: Amerika21
