A napokban a kolumbiai kormány és a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) a feszültségek ellenére folytatta a béketárgyalásokat. Az elmúlt hetekben az ELN-en belüli szakadás és a gerillák által elkövetett emberrablásokról szóló vita bizonytalanságot okozott a békepárbeszéd jövőjét illetően. A tárgyalások a venezuelai fővárosban, Caracasban zajlanak.
A kolumbiai kormány békeküldötte, Otty Patiño a tárgyalások új fordulójának kezdetén világossá tette, hogy a kormány nem fogad el új feltételeket, és nem fog eltérni az eddig elfogadott irányvonaltól. Az ELN vezetésében „válság van”, ami abban a döntésben is megmutatkozott, hogy visszatérnek az emberrablásokhoz mint finanszírozási forráshoz. Küldöttsége nem írna alá semmilyen megállapodást, amíg az ELN képviselete elfogadja az „emberkereskedelem eme borzalmait”.
A gerillák május elején jelentették be, hogy gazdasági céllal újra fel kell venniük az emberrablásokat, mivel a kormány nem teljesítette a adományozási alap létrehozására vonatkozó kötelezettségét. Ennek az alapnak a létrehozásáról a két békedelegáció a tárgyalások hatodik fordulójában a 26. számú megállapodásban állapodott meg – magyarázta az ELN közleményében. Az alapot legkésőbb három hónappal a megállapodás aláírása után kellett volna létrehozni nemzetközi szervezetek és különböző államok adományaiból, hogy finanszírozza a párbeszédben részt vevő két fél béketevékenységét.
A gerillák békedelegációja azonban arra panaszkodott, hogy a három hónap eltelt, és még mindig nincs adományozási alap. A lázadók rámutattak, hogy a gerillák tevékenységének finanszírozására irányuló emberrablások ideiglenes beszüntetése az aláírt megállapodások teljesítéséhez kapcsolódik.
A legutóbbi emberrablás tömegesen megkérdőjelezte a baloldali fegyveres csoport hitelességét és szimpátiáját. Októberben elrabolták a Liverpool FC-vel szerződésben álló Luis Díaz labdarúgó édesapját, akit rövid idő után ismét szabadon engedtek. Az ELN-t védelmi pénzekből, adományokból, illegális üzletekből és zsarolásból finanszírozzák, és a legális struktúrákra való áttérés részeként mintegy 5.000 tagjának finanszírozásához szükséges forrásokra szorul.
A kormány és az ELN közötti másik feszültségi pont a Frente Sur és a többi gerillastruktúra szétválasztásának deklarálása. A déli Nariño megyében működő csoport Comuneros del Surnak nevezi magát, és május 7-én kinyilvánította függetlenségét az ELN-től. Az ELN békedelegáltjai korábban azzal vádolták a kormányt, hogy párhuzamos párbeszédet folytat a Comuneros del Surral.
Válaszul a kormányküldöttség május 8-án bejelentette, hogy a Comuneros del Sur-t független szervezetként ismeri el, amellyel önállóan tárgyal.
Ugyanezen a napon az ELN vezetősége a honlapján kijelentette, hogy ez a csoport nem az ELN disszidens csoportja. Közleményükben a következőket írják: „Ami Nariñóban történik, és amit állítólagos ELN disszidenciaként tüntetnek fel, az a Petro-kormány által szervezett és a békebiztos Otty Patiño által megrendelt terv. A valóságban ez a ’disszidencia’ a kolumbiai fegyveres erők kreációja”.
A lázadóknak bizonyítékuk van arra, hogy a szakadár struktúra vezetője, Gabriel Yépez Mejía és más vezetők az állami titkosszolgálat tagjai. Eredeti feladatuk az ELN vezetőségének belülről történő megsemmisítése volt. Mivel ez nem sikerült, most a demobilizáció látszatfolyamatát kezdeményezték.
A strómanok alkalmazása már régóta ismert volt, de a kormány nem volt hajlandó felállítani egy vizsgálóbizottságot. Ennek eredményeként a kormány létrehozta saját „disszidenciáját”, amellyel most nem hivatalosan tárgyalhat, míg az ELN-nel folytatott hivatalos tárgyalásokat felfüggesztették – folytatódik a közlemény.
Ezek a jelenlegi feszültségek jelenleg háttérbe szorítanak más kérdéseket, például a társadalom részvételét a béke megszilárdításában.
Ariana Pérez
Forrás: Amerika21
 a feszültségek ellenére folytatta a béketárgyalásokat. Az elmúlt hetekben az ELN-en belüli szakadás és a gerillák által elkövetett emberrablásokról…){kind=link}