Kolumbia bejelentette, hogy nagykövetséget nyit Ramalláhban. Közös diplomácia Latin-Amerikában Palesztina elismerése érdekében.
A palesztin állam Spanyolország, Írország és Norvégia általi elismerése nagy tetszést aratott Bolívia és Brazília kormánya részéről. Luis Arce bolíviai elnök „történelmi eseménynek” nevezte a döntést.
Ez „erős üzenet a világnak, különösen mindazoknak, akik követelik az azonnali tűzszünetet: a palesztin nép elleni népirtásnak azonnal véget kell vetni” – írta Arce az X-en.
2023 októberében Bolívia megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, hogy „elutasítsa és elítélje Izrael agresszív és aránytalan katonai offenzíváját a Gázai övezetben” – magyarázta Freddy Mamani Machaca külügyminiszter-helyettes.
Bolívia „a palesztin lakosság elleni támadások befejezésére” szólított fel, és elítélte, hogy Izrael „ellenségesen” bánik a Gázában humanitárius segélyt nyújtó nemzetközi szervezetekkel. A kabinetminiszter, María Nela Prada szintén „a párbeszéd és a strukturális megoldások” mellett érvelt, hogy megakadályozzák „a konfliktus globális szintű eszkalálódását”.
Lula két okból is „történelmi jelentőségűnek” nevezte a három európai ország döntését: „Ez hathatósan támogatja egy egész nép önrendelkezési jogát, amelyet több mint 140 ország ismer el” – mondta Lula. „Ez a döntés pozitív hatással lesz a régió békéjének és stabilitásának elérésére irányuló erőfeszítésekre. Ez csak akkor fog megtörténni, ha garantálják a független palesztin állam létezését” – folytatta Lula.
Lula két független állam létrehozását támogatja a Közel-Keleten: egyet az izraelieknek és egyet a palesztinoknak. A múltban határozottan elítélte a „Hamasz csoport terrorcselekményeit”, és bírálta a Gázai övezetben zajló izraeli katonai offenzívát.
Lula emlékeztetett arra, hogy Brazília volt az egyik első latin-amerikai ország, amely 2010-ben elismerte Palesztinát államként. Akkor Brazília „elismerte Palesztina államot az 1967-es határokon belül, amely magában foglalja a Gázai övezetet és Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal”.
Jelenleg az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 193 tagállamából 143 ismeri el Palesztinát független államként. A G7-országok közül azonban még egyik sem ismerte el Palesztinát, míg Latin-Amerikában 19 ország már megtette ezt. Panama az egyetlen latin-amerikai ország, amely még nem tette ezt meg. Ez az egyetlen ország a régióban, amely az ENSZ Közgyűlésben 2012 végén Palesztina ENSZ-tagság nélküli megfigyelő államként való felvétele ellen szavazott.
Kolumbia jelenleg azon országok közé tartozik, amelyek kormányai a leghatározottabban ellenzik az izraeli gázai offenzívát. A Gustavo Petro kormányának külügyminisztériuma nemrég bejelentette, hogy nagykövetséget nyit a palesztin autonóm területeken fekvő Rámalláh városában.
Ez „a következő lépés” annak érdekében, hogy a világ többi részével tudatosítani lehessen Palesztina államként való elismerésének szükségességét – mondta Luis Gilberto Murillo külügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy Petro már október 7-e előtt javasolta egy nemzetközi békekonferencia összehívását, hogy megoldást találjanak az Izrael és Palesztina közötti konfliktusra. Ő volt az elsők között, aki azt is kifogásolta, hogy ami jelenleg Gázában történik, az népirtás – hangsúlyozta Murillo.
A külügyminiszter elárulta, hogy Kolumbia Brazíliával együtt dolgozik az ENSZ-hez hasonló fórumokon Palesztina ügyében, hogy több szavazatot szerezzen a közel-keleti ország államként való elismerése mellett. Az, hogy most már 143 állam támogatja az elismerést, szintén győzelem a kolumbiai diplomácia és Latin-Amerika számára.
„Biztosak vagyunk benne, hogy egyre több ország fogja elismerni Palesztinát” – mondta Murillo. Ez „nem az izraeli nép vagy a zsidók elleni döntés”. Kolumbia csupán követi „az oslói megállapodásban foglaltakat, nevezetesen a kétállami megoldást”. Ez előírja, hogy „Palesztinát teljes jogú államként kell elismerni”.
A külügyminiszter rámutatott, hogy Kolumbia szintén elítélte a Hamász cselekedeteit, ugyanakkor diplomáciai szinten azon dolgozik, hogy a gázai polgári lakosság elleni támadásokat a nemzetközi jogi fórumokon is elítéljék. Ezért Kolumbia támogatta Dél-Afrika kezdeményezését a Nemzetközi Bíróság előtt.
Murillo megemlítette az elnökök és külügyminiszterek Szent Vincent és Grenadine-szigeteki találkozóját, amelyen Petro elnökölt a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (Celac) keretében, és amelyen közös fellépésekről állapodtak meg Palesztinának az ENSZ által teljes jogú államként való elismerése érdekében.
Legutóbb Petro így kommentálta a Nemzetközi Bíróság közelmúltbeli döntését, amelyben felszólította Izraelt a rafahi offenzíva leállítására: „Nemcsak az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze elrendelte Netanjahu letartóztatását, hanem az is, hogy a Nemzetközi Bíróság elrendelte a Netanjahu-kormány népirtás felfüggesztését, jól mutatja a Palesztina ellen elszabadult barbárság jellegét”.
Írta: Hans Weber
Forrás: Amerika21
