Dominikai Köztársaságban vezető jelöltek szítják a haiti menekültek elleni hangulatot a választások előtt. A szomszédos Haitin kialakult instabil helyzet a Dominikai Köztársaságban is uralja a választási kampányt: vasárnap 8,1 millió dominikai állampolgárnak kell szavaznia az elnökre és az elnökhelyettesre, valamint 32 szenátorra, 190 képviselőre és 20 képviselőre a közép-amerikai parlamentbe (Parlacen).
A Dominikai Köztársaságot, amelyet sok európai elsősorban karibi nyaralóhelyként ismer, az elmúlt hónapokban a nemzetközi média a régió politikai szereplőjeként emlegette, főként a haiti zavargások kapcsán. Mindkét ország osztozik Hispaniolán, amely a Nagy-Antillák második legnagyobb szigete, jó 76.000 négyzetkilométerrel.
Az állam- és kormányfői posztért kilenc jelölt indul, a felmérések szerint a jelenlegi hivatalban lévő Luis Abinader (68 százalék) a legesélyesebb, őt követi a háromszoros elnök Leonel Fernández (18 százalék) és Santiago korábbi polgármestere, Abel Martínez (12 százalék). Amennyiben vasárnap egyikük sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát, június 30-án második fordulóra kerül sor, bár erre 1996 óta nem volt példa az országban.
Mindhárom fő jelölt a haitiak tömeges elvándorlásától való félelmeket táplálta csütörtökön véget ért választási kampányában. A szociáldemokrata Partido Revolucionario Moderno (PRM) szociáldemokrata Luis Abinader, akit jobboldalinak és USA-barátnak tartanak, keményvonalasnak mutatja magát. Az Amnesty International szerint kormánya az ottani bandaharcok ellenére 2023-ban több mint 250 ezer embert toloncolt Haitire. A helyi média szerint az idei első negyedévben további 28.304 haiti lakost toloncoltak ki. Az Amnesty „az emberi jogok megsértésével és a haitiakkal és a haiti származású dominikaiakkal szembeni rasszista migrációs politikával” vádolta a kormányt.
Abinader ezt nem hagyta szó nélkül, és a választási kampány során kijelentette: „Nem fogadunk el menekülttáborokat – a deportálások folytatódnak”. Azt is bejelentette, hogy a rendőrség létszámát 80 százalékkal növelik, hogy „nagyobb biztonságot nyújtsanak az utcákon”. Az ellenzék vádjai a politikusok és a választók korrupciójáról és megvesztegetéséről lepattantak róla. Bár hivatali ideje alatt több mint tízmilliárd dollárral nőtt a külföldi adósság, a gazdag család fia gazdaságpolitikai szempontból sikeresnek számít. A haiti migránsok lehetséges következményeként a falra festett horrorforgatókönyv ellenére a gazdaság 2023-ban 3,3 százalékkal nőtt. A Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság (CEPAL) még az idén is 4,1 százalékos növekedést vár.
A kritikusok azzal vádolják kormányát és az uralkodó felsőbb osztályt, hogy a közvéleményt a szomszédos ország és az onnan érkezők ellen uszítva akarják megvédeni saját kiváltságaikat, és elterelni a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségekről és az ország súlyos oktatási és egészségügyi problémáiról. Azoknak a jelölteknek azonban, akik elutasítják ezt az embergyűlölő diskurzust, az egyszámjegyű előrejelzésekre való tekintettel úgy tűnik, nincs esélyük. A favorit egyetlen komoly riválisa, a baloldali-liberális Fuerza del Pueblo (FP) pártot képviselő Leonel Fernández is ezt az irányvonalat képviseli. a migrációs politika kritikusait azzal vádolta, hogy nem tisztelik az ország szuverenitását, amelynek egyedül kellene döntenie a menekültek befogadásáról vagy elutasításáról. Fernández fő üzenete a választási kampány során az volt, hogy a Dominikai Köztársaság nem fogja hagyni, hogy migránsokat kényszerítsenek rá.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
