A BRICS-országok 2024 elejére megduplázták tagországaik számát, és most nagy feladatok előtt állnak: a legújabb tagok integrációja, de mindenekelőtt olyan mechanizmusok bevezetése, amelyekkel megkerülhető az amerikai dollár a nemzetközi pénzügyi tranzakciókban.
A globális délen számtalan ország áll sorba, hogy csatlakozzon a BRICS nevű többpólusú intézményhez, és ezzel együtt az ígért, USA hegemón nélküli jövőhöz. A tagság iránti érdeklődés megugrása a BRICS-10 jelenlegi orosz elnökségének döntő fontosságú évében sürgető vitatémává vált.
Indonézia és Nigéria a legesélyesebb tagjelöltek között van. Ugyanez vonatkozik Pakisztánra és Vietnamra is. Mexikó viszont igen bonyolult dilemmában van: hogyan csatlakozzon a BRICS-országokhoz anélkül, hogy kivívná az USA haragját? És itt van a legújabb pályázó: Jemen, amely Oroszország, Kína és Irán erős támogatását élvezi. Oroszország legfőbb BRICS-gurujának, a kiváló képességű Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettesnek kellett tisztáznia, hogy mi vár rá. A TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva így fogalmazott: „Olyan platformot kell kínálnunk a BRICS-országokhoz való közeledésben érdekelt államoknak, amelyen konkrétan cselekedhetnek anélkül, hogy lemaradva éreznék magukat, és csatlakozhatnak az együttműködés ritmusához. És ahogyan a további bővítésről is dönteni kell, ezt a döntést legalább addig el kell halasztani, amíg az állam- és kormányfők a kazanyi BRICS-csúcstalálkozón nem döntenek erről a kérdésről”.
A BRICS-bővítésről szóló végső döntés tehát csak a jövő októberi kazanyi csúcstalálkozón születhet meg. Rjabkov hangsúlyozta, hogy az új tagok integrálása az elsődleges prioritás. Ez azt jelenti, hogy:
„Tíz tagból álló intézményként legalább olyan hatékonyan, vagy inkább: hatékonyabban működünk, mint az első tíz tagból álló intézmény”.
A BRICS-10 csak ezután fogja „kialakítani a partnerállamok kategóriáját”, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy konszenzuson alapuló listát állítanak össze a BRICS-hez csatlakozni kívánó több tucatnyi nemzetről. Rjabkov nyilvánosan és négyszemközt is mindig rámutatott, hogy a BRICS-tagok megduplázódása 2024. január 1-je óta „példátlan esemény volt bármely nemzetközi struktúra számára”.
Rjabkov azonban rámutatott, hogy ez nem könnyű feladat: „Az egész elmúlt évbe beletelt, hogy a BRICS-bővítés kritériumait a legfelsőbb tisztviselők szintjén meghatározzuk. Sok ésszerű dolgot határoztak meg. És sok minden, ami akkor megfogalmazódott, tükröződött az új tagállamokra vonatkozó kritériumokban. De valószínűleg nem lenne célszerű ezeket a követelményeket formalizálni. Végső soron a BRICS-országokba való felvétel mindig politikai döntés”.
Mi fog most történni?
Szergej Lavrov külügyminiszter a többpólusúságról szóló moszkvai konferencia alkalmával néhány kiválasztott személyiséggel tartott zártkörű találkozón lelkesen beszélt a BRICS-országokról, és külön kiemelte kollégái, Wang Yi kínai és Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter szerepét. Lavrov nagy reményeket fogalmazott meg a BRICS-10-ekkel szemben, ugyanakkor emlékeztetett mindenkit arra, hogy ez még mindig egy laza szervezet. Végső soron a BRICS-nek intézményileg mélyebbre kell hatolnia, például egy főtitkárság létrehozásával, testvérszervezetéhez, a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) hasonlóan.
A BRICS idei orosz elnökségének az elkövetkező hónapokban nem csak a jelenlegi válságok geopolitikai spektrumának kezelésével, hanem mindenekelőtt a geoökonómiával lesz dolga. A jövő júniusi, kulcsfontosságú miniszteri találkozón részletes napirendet kell meghatározni a négy hónappal későbbi kazanyi csúcstalálkozó előtt. Minden, ami addig történik, a BRICS politikáját is befolyásolni fogja. Az új orosz kormányt csak május elején iktatják be, és széles körben várható, hogy az orosz pénzügyminisztériumban, a központi bankban, a külügyminisztériumban és a Kreml legfőbb tanácsadóiban nem lesznek jelentős változások. Továbbra is a folytonosság lesz a jellemző.
És ezzel elérkeztünk a központi geoökonómiai dossziéhoz: a BRICS-országok élen járnak az amerikai dollár megkerülésében a nemzetközi pénzügyekben. Március elején a Kreml vezető tanácsadója, Jurij Uszakov bejelentette, hogy a BRICS-államok egy digitális valutákon alapuló független fizetési rendszer létrehozásán dolgoznak. Ushakov különösen a „legmodernebb digitális technológiákat és a blokkláncot” emelte ki. A legfontosabb, hogy a rendszer kényelmes, költséghatékony és politikától független maradjon a kormányok, az egyszerű polgárok és a vállalkozások számára.
Bár Ushakov nem említette kifejezetten, egy új alternatív rendszer már létezik. Ez jelenleg még egy szigorúan őrzött projekt, egy részletes tanulmány formájában, amely már tudományosan validált, és válaszokat tartalmaz a lehetséges gyakran feltett kérdésekre is. Erről a rendszerről, amelyet állítólag már bemutattak Ushakovnak, a pénzügyi technológia első osztályú szakértőinek egy kis csoportjával tavaly óta többször is találkoztam. Jelenleg a rendszer állítólag közel áll ahhoz, hogy megkapja a végső zöld lámpát az orosz kormánytól. Egy sor közelgő tesztelés után a rendszer végül készen állna arra, hogy a kazanyi csúcstalálkozón bemutassák a BRICS-10 tagoknak. Mindez összefügg azzal, hogy Ushakov nyilvánosan kijelentette, hogy a 2024-es év egyik konkrét feladata a BRICS-országok szerepének megerősítése a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszerben.
Ushakov emlékeztetett arra, hogy a BRICS-országok államfői a 2023-as johannesburgi csúcstalálkozó zárónyilatkozatában megállapodtak abban, hogy növelik az egymás közötti elszámolásokat az adott nemzeti valutában, és megerősítik a levelező bankok hálózatát. A cél a BRICS-tartalékalapot kezelő szervezet – az úgynevezett ContingentReserveArrangement – létrehozására vonatkozó megállapodás továbbfejlesztése, különös tekintettel az amerikai dollártól eltérő valuták használatára.
Belátható időn belül nem lesz közös valuta
Mindez azt az abszolút központi kérdést írja le, amelyről jelenleg Moszkvában az orosz-kínai partnerség keretében tárgyalnak, és hamarosan a BRICS 10 államán belül is mélyebben megvitatják: az USA-dolláron kívüli alternatív elszámolási fizetések, a „baráti nemzetek” közötti kereskedelem növelése és a tőkemenekülés megfékezése.
Rjabkov további kulcsfontosságú elemekkel egészítette ki a vitát, amikor március közepén kifejtette, hogy a BRICS-államok jelenleg nem tárgyalnak a közös valuta bevezetéséről: „Ami az Európai Unió által létrehozott egységes valutához hasonló közös valutát illeti, ez belátható időn belül aligha lehetséges. Amikor a kölcsönös fizetési formákról beszélünk, mint például az ECU (Európai Valuta Egység), az Európai Unió fejlődésének korai szakaszában nincs valódi fizetési eszköz. Van azonban lehetőség arra, hogy az országok rendelkezésre álló erőforrásait hatékonyabban használják fel a kölcsönös összehasonlításban, hogy elkerüljék az árfolyamkülönbségekből és egyéb tényezőkből eredő veszteségeket. Véleményem szerint a BRICS-országoknak pontosan ezt az utat kellene követniük. És ezt az utat jelenleg is mérlegelik.”
Rjabkov szerint a legfontosabb felismerés az, hogy a BRICS-országoknak nem szabad pénzügyi és monetáris szövetségre lépniük. Olyan fizetési és elszámolási rendszereket kellene létrehozniuk, amelyek nem függnek a Nyugat ingatag „szabályokon alapuló nemzetközi rendjétől”.
Pontosan erre összpontosítanak azok az elképzelések és modellek, amelyeket Szergej Glazyev, az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) integrációs és makrogazdasági minisztere már kidolgozott, amint azt egy exkluzív interjúban kifejtette, valamint a fent említett új, úttörő projekt, amelyet az orosz kormány hamarosan jóváhagy. Rjabkov megerősítette, hogy egy, az egyes BRICS-országok pénzügyminisztériumai és központi bankjainak képviselői által vezetett szakértői csoport folyamatosan dolgozik a projekten. A konzultációk más formában is zajlanak, többek között a nyugati országok képviselőinek részvételével.
Rjabkov megvalósítása azt tükrözi, amire a BRICS-országok egésze törekszik: „Közösen kell kidolgoznunk egy olyan terméket, amely egyrészt meglehetősen ambiciózus – mert lehetetlen tovább tűrni a Nyugat zsarnokoskodásait ezen a területen -, másrészt reális és nem elrugaszkodott. Más szóval egy olyan termék, amelynek hatékonynak kell lennie. És mindezeket az elképzeléseket és modelleket az állam- és kormányfők elé kell terjeszteni Kazanyban megfontolásra”.
Egyszóval a nagy áttörés szó szerint a BRICS-államok küszöbén állhat. Már csak arra van szükség, hogy az orosz kormány első lépésként zöld utat adjon ennek a rendszernek.
Most pedig hasonlítsuk össze a BRICS-államokat, amint egy új geoökonómiai paradigma körvonalait vázolják fel, a kollektív Nyugattal, amely komolyan fontolgatja Oroszország lefoglalt vagyonának ellopását az ukrán fekete lyuk javára. Ez nem csak az USA és az EU de facto pénzügyi hadüzenete Oroszország ellen, hanem a jelenlegi globális pénzügyi rendszer teljes kisiklásának lehetőségét is magában hordozza.
Ha ez az orosz vagyonlopás valaha is megtörténne, az enyhén szólva is feldühítene legalább két kulcsfontosságú BRICS-tagot: Kínát és Szaúd-Arábiát, amelyek mindketten jelentős gazdasági súlyt képviselnek a játékban. A Nyugat ilyen lépése teljesen ellehetetlenítené a jogállamiság fogalmát, amely elméletileg a globális pénzügyi rendszer alapját képezi.
Az orosz reakció heves lenne. Az orosz központi bank azonnal beperelhetné a belga Euroclear elszámolási társaságot, és 33 milliárd eurónyi vagyonát lefoglalhatná. Az Euroclear a világ egyik legnagyobb pénzforgalmi feldolgozó és elszámolási rendszer szolgáltatója, és az orosz tartalékokat az ő számláin fagyasztották be. Mivel az Euroclear ekkor már nem rendelkezne tőkével, a belga központi banknak vissza kellene vonnia a cég engedélyét, ami hatalmas pénzügyi válsághoz vezetne.
Végső soron a paradigmák konfliktusának kezdetén állunk: a nyugati rablógazdálkodás a globális Délre összpontosító tisztességes kereskedelmi és pénzügyi rendszerrel szemben.
Írta: Pepe Escobar
Forrás: RT.de
