A kubai különleges időszakban kifejlesztett módszerek mintájára városi kerteket használnak az élelmezésbiztonság előmozdítására: az Organoponico Bolívar 1 kert egy körülbelül 0,8 hektáros, betontoronyházak közé ékelődött terület Caracas központjában. A Kubában kifejlesztett városi gazdálkodási módszereket alkalmazó kísérleti projekt különféle élelmiszereket állít elő, miközben felnőtteknek és gyerekeknek szóló workshopokat is kínál.
A Bolívar 1 projekt a közvetlen szomszédságában található Városi Mezőgazdasági Minisztériumhoz és a Venezuelai Városi és Városkörnyéki Mezőgazdasági Társasághoz tartozik. Ebben az interjúban a projekt koordinátorával, Glenda Vivasszal beszélgetünk a projekt történetéről, arról, hogy miként reagál az ország a blokád okozta válságra, és hogy világszerte át kell térni a biogazdálkodásra.
Mesélne nekünk valamit a Bolívar 1 kert történetéről? Mióta létezik?
Az Organoponico Bolívar 1 kertet 2003. március 31-én alapította Comandante Hugo Chávez Frías. A kertet a venezuelai városi mezőgazdaság prototípusának – mondhatni magjának – szánták. Chávez ezzel a kerttel azt akarta megmutatni, hogy sok kihasználatlan városi telken is lehet hasznos élelmiszernövényeket ültetni, hogy az emberek élelmezését biztosítani lehessen.
A Caracas két főútvonala között elhelyezkedő Bolívar 1 kert a városlakók számára egészséges élelmiszerek sokaságát biztosítja, és oktatási központként is szolgál a közösség számára.
Idővel a Bolívar 1 különböző városi élelmiszertermelési kezdeményezések központjává is vált, beleértve a függőleges csirketartó ketreceket, nyúltenyésztő ketreceket és hidroponikus rendszereket. Röviden, a Bolívar 1 kert az élelmiszer-szuverenitás előmozdítását célzó kezdeményezés, ami különösen fontos egy ostromlott országban.
Hogyan jött létre ez a projekt és az itt alkalmazott agroökológiai módszerek?
Az Organoponico Bolívar 1 kert 2003-ra nyúlik vissza, nem sokkal a 2002. áprilisi puccs és az olajszabotázs után [2002. december-2003. február]. Ebben az időszakban Chávez Kubába látogatott, ahol megismerkedett a különleges időszak alatt kialakult városi mezőgazdasági kezdeményezésekkel. A kubai modell megtanította őt és minket arra, hogy a kihasználatlan városi földek az imperialista agresszióval szembeni ellenállás eszközévé válhatnak.
Mennyiben követik a venezuelai organoponico kertek a kubai példát?
Az Organoponico Bolívar 1 kert erősen a kubai modell mintájára készült, de mi a mi környezeti feltételeinkhez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazítottuk.
A kubai organoponico-termesztés egyik fő jellemzője a zárt, halmokkal történő termesztés gyakorlata. Ennek során földdel megemelt ágyásokat alakítanak ki, amelyekbe magokat vagy palántákat ültetnek. Ez a technika elősegíti a vízelvezetést, biztosítja a gyökerek jobb levegőztetését és segít a gyomok visszaszorításában.
Mivel a jó termőföld minden városban korlátozott erőforrás, a kubaiak azt találták ki, hogy a magasított ágyásokat azbeszt tetővel zárják le. Miért azbeszttetők? Kuba blokád alatt állt (és áll ma is), ami számos áru behozatalát korlátozza, ezért a kerti ágyásokat abból építették, ami éppen rendelkezésre állt.
Venezuelában a kubai modellt a mi sajátos körülményeinkhez igazítottuk. Először is, a növények kiválasztását és a vetésforgót a mi éghajlatunk és talajunk sajátosságaihoz igazítottuk. Másodszor, Venezuelát a kertépítés idején még nem érintették a szankciók, így az ágyások szegélyezéséhez hagyományos építőanyagokat használhattunk, és elkerülhettük az azbeszt használatát.
Végső soron mind Kubában, mind Venezuelában az organoponico kertek erőforrás-hatékony kezdeményezések, amelyek a lakosság élelmiszerrel való ellátásának stratégiai célját követik.
Megismerte a kubai városi mezőgazdaság módszerét. Mesélne nekünk többet a képzéséről?
Örömmel. Táchira államban egy mezőgazdasági szakközépiskolában tanultam, majd később Kubában kiváló képzésben részesültem a városi mezőgazdaság területén. A nehéz körülmények ellenére a kubaiak a városi mezőgazdaság fenntartható modelljét dolgozták ki, amely minimális erőforrásokat igényel, és mégis viszonylag magas hozamokat ér el – még a parlagon heverő városi földeken is! Ez az organoponico-kertészet néven ismert technika ma már széles körben elterjedt Havannában, és számos virágzó kertet láthatunk a város betondzsungelében.
Hányan dolgoznak Önnel az Organoponico Bolívar 1 kertben?
Egy 19 fős csapatot koordinálok, akik közül heten fogyatékkal élnek. Csapatunk összetartó egységként dolgozik, és együtt látjuk el a kertben a különböző feladatokat, beleértve a komposztálást, a talaj előkészítését, a gyomlálást, a betakarítást, a biztonságot és a termények elosztását.
Milyen a kert termésmennyiség és a minőség?
Az évek során optimalizáltuk technikáinkat és módszereinket a termelékenység és a fenntarthatóság maximalizálása érdekében. Jelenleg négyzetméterenként körülbelül hét kilogrammot tudunk termelni rövid ciklusú növényekkel.
A Bolívar 1 8.283 négyzetméteren terül el, és különböző zónákra van felosztva, mint például a „Fehér zóna” a leveles zöldségeknek és a „Narancs zóna” más rövid ciklusú növényeknek, például paprikának, póréhagymának és újhagymának. Összesen 150 ültetőágy van. A keleti szélén egy hagyományos Conuco2 található olyan évelő növényekkel, mint a mangó, az avokádó és a platán.
A talaj minőségének javítása és a humusztrágya előállítása érdekében komposztáló gödrök sorozata is van. Van egy 120 négyzetméteres faiskolánk is, ahol egyszerre 28 ezer palántát tudunk nevelni. A Bolívar 1-ben termesztett növények 100 százalékban ebből a faiskolából származnak, amely más caracasi városi kerteket is ellát.
Termesztésünk mentes az agrokemikáliáktól. Nem használunk ipari műtrágyákat vagy kémiai növényvédő szereket. Ehelyett saját magunk állítjuk elő a trágyát gilisztaágyások segítségével, és különféle növényeket használunk a kártevők távoltartására, a napraforgóhoz hasonló színfogó növényektől kezdve a káros rovarokat elriasztó gyógynövényekig. Cukornáddal szélárnyékot is létrehoztunk.
Mindezek nagy része a régi gazdálkodási módszerekből ered, amelyeket a hagyományos mezőgazdaság felváltott. Ezek olcsó és hatékony megoldások az egészséges élelmiszerek előállítására.
Hogyan értékesítik a Bolívar 1 termékeit?
Van egy kis üzletünk a bejáratnál, amely a környező környékbelieknek történő közvetlen értékesítésre szolgál. A közeli iskolákkal is együttműködünk, hogy a termékeket minél szélesebb körben terjeszthessük. Ezenkívül a fő „terjesztési munkánk” az, hogy terjesszük azt az üzenetet, hogy az organoponikus mezőgazdaság valódi alternatívája az agrárüzletnek, mivel fenntartható és organikus termékeket kínál, így csökkentve a szénlábnyomot, miközben hozzájárul az élelmiszer-szuverenitáshoz. Az organoponikus gazdálkodás arról szól, hogy a családok számára egészséges, helyben termesztett élelmiszereket biztosítsunk.
Körülbelül 20 évvel ezelőtt, amikor az Organoponico Bolívar 1 kertet megalapították, sokan úgy gondolták, hogy az organoponikus kertészkedés csak Chávez szeszélye, míg mások nem láttak benne többet, mint a városkép dekoratív feldobását. A történelem azonban rácáfolt a szkeptikusokra, mivel a kertről kiderült, hogy sokkal több annál. A városi mezőgazdaság az élelmiszer-szuverenitás stratégiai lehetősége.
Tudna többet mondani az organoponikus termesztési kezdeményezések fontosságáról egy olyan ország számára, amelyet az USA szankciókkal sújtott?
Az organoponikus projektek a biogazdálkodási gyakorlatokat ötvözik a városi mezőgazdasággal. A városi biogazdálkodás fenntartható utat kínál az élelmezésbiztonsághoz, mivel csökkenti az importtól való függőséget, miközben mérsékli a hagyományos mezőgazdaság negatív hatásait. Emellett sokkal kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, mivel az élelmiszerek rövidebb utakat tesznek meg, és elkerüljük a hagyományos mezőgazdaságban használt veszélyes mérgek használatát.
Ez utóbbi nagyon fontos az emberiség egésze számára, mivel a világ legtermékenyebb talajait már elpusztította az agrokémiai szerek helytelen használata. Ha továbbra is annyi agrokémiai szert használunk, mint most, a következő 20 évben a terméshozamok csökkenni fognak.
A Bolívar 1 projektnek voltak hullámvölgyei. Érdekes módon az elmúlt években a legnagyobb növekedési hullámot élte át. Milyen tényezők járultak hozzá ehhez?
Azt hiszem, a viszontagságok lehetővé tették számunkra a növekedést. Amikor az olajból származó nyereség bőséges volt és a gazdaság virágzott, önelégültek lettünk. De az amerikai szankciók bevezetésével a dolgok felgyorsultak. És ne feledje, nem csak a Bolívar 1-re gondolok, hanem egész Venezuelára. Amikor az egyoldalú kényszerítő intézkedések életbe léptek, az emberek kezdetben megbénultak, majd felismerték ellenálló képességüket, és végül elkezdtek ellenállni. Most állunk újra talpra!
Az Ön csapata más városi mezőgazdasági kezdeményezéseket is támogat. Tudna többet mondani ezekről a kezdeményezésekről?
Szervezett közösségekkel dolgozunk együtt, hogy a kihasználatlan földterületeket újrahasznosítsák és virágzó városi kertekké alakítsák. A helyi emberekkel együttműködve átfogó terveket dolgozunk ki, képzést kínálunk és palántákat biztosítunk.
Olyan közösségekkel dolgozunk együtt, mint a San Martínban található Ana Karina Rote és az Asociación Viviendo Venezolano [lakásszervezet] Jorge Rodríguez Padre Antímanóban. Iskolákkal is együttműködünk, és mintegy 400 kistermelővel tartunk fenn partnerséget, akik elkötelezettek a városi mezőgazdaság iránt.
Az Organoponico kezdeményezései képessé teszik a közösségeket arra, hogy maguk vegyék kezükbe az irányítást saját élelmiszerforrásaik felett!
A Glenda Vivasszal készült interjút követően Janet Britóval, egy bolívari milicistával beszélgettünk, aki szintén a Bolívar 1 kertben dolgozik.
Mit tudsz mondani nekünk erről a projektről?
Célunk, hogy a természettel összhangban termeljünk élelmiszert, és ezzel egyidejűleg visszaszerezzük a városi teret a kapitalista kizsákmányolás karmai közül. Feladataink közé tartozik a palánták gondozása, a növények termesztése és a termés betakarítása. Emellett workshopokat is szervezünk gyerekeknek, felnőtteknek és időseknek. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy „oxigénben gazdag” tereket hozzunk létre, ahol a kreativitás áramolhat és az élet virágozhat.
Mi a jelentősége ennek a kertprojektnek az imperialista blokáddal szemben?
A környezet gondozásával, az egészséges termények termesztésével, a madarak és virágok gondozásával ellenállunk az elnyomásnak.
A Conuco, a gyógynövénykert és a természetes trágyáink nem azt jelentik, hogy elmaradottak vagyunk. Éppen ellenkezőleg, hagyományos módszerekkel termesztünk, és ezeket ötvözzük a modern technológiával: a kert trágyázásához állatokból származó tápanyagokat használunk, a talaj savasságának kiegyensúlyozására lótrágyát használunk, a talaj táplálása és a terméshozam növelése érdekében pedig káliumot, kalciumot és vasat vonunk ki a megfelelő magvakból.
A városi biogazdálkodás az egyik fegyverünk az amerikai blokád elleni harcban.
1. Az organopónicos vagy organoponika a városi mezőgazdaság biokertekkel működő rendszere, amely Kubából származik.
2. otthoni vagy mezőgazdasági kert, amelyben gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényeket termesztenek.
3. A települések (comunas) több Consejos Comunales helyi szintű társulásai. A Consejos Comunales (önkormányzati tanácsok) a települések önkormányzati struktúrája. A megválasztott szomszédsági képviselők jogosultak a helyi politikai ügyek tervezésére és költségvetésre. A tanácsok 2006 óta törvényben rögzítettek, alkotmányos státusszal rendelkeznek, és az önkormányzati állam alapját hivatottak képezni. A cél az, hogy az emberek maguk kormányozzák magukat, és legyőzzék a polgári államot.
Forrás: Venezuelanalysis
