Több mint egyéves hivatali idő után Lula da Silva 3.0 kormánya az új nemzetközi körülmények között jelentős demokratikus, gazdasági és politikai változásokat hajtott végre, és fontos külpolitikai tevékenységet kezdeményezett. A belpolitikai feltételek a neoliberális jobboldallal való összeütközések miatt nehezek.
Az ultrajobboldal politikai szubjektumként honosodott meg Brazíliában, és szövetkezett a neoliberálisokkal. Erőssége abban rejlik, hogy képes mozgósítani az embereket és politikailag beavatkozni.
Ennek a helyzetnek az ellensúlyozására Luiz Inácio Lula da Silva elnök kénytelen volt széles körű koalíciót kötni a „centrum” (centrao) pártjaival. A kormánykoalíció tizenegy pártból áll, amelyek a kormányzó Munkáspárt (PT) mellett a balközép spektrumhoz tartoznak. Geraldo Alckmin alelnök, a jelenleg ellenzékben lévő PSDB egykori társalapítója 2022-ben kilépett a jobboldali szociáldemokrata pártból, és csatlakozott a balközép PSB párthoz. Ő a fejlesztési, ipari és kereskedelmi miniszter is. Az összesen 38 miniszterből ötöt a három centrumpárt ad.
A centrum „vezetője”, a képviselőház elnöke, a konzervatív Partido Popular (PP) színeiben induló Arthur Lira azonban a bolsonaristákkal is együtt dolgozik a parlamentben. Ez az erős ellenzék a társadalom konzervatív erőinek érdekében fékezheti és akadályozhatja a kormányprojekteket.
A 2023. január 8-i események, amikor az ultrajobboldali erők megrohamozták a brazíliai kormányépületeket, még mindig a belpolitikai viták középpontjában állnak. Az igazságszolgáltatás és a szövetségi rendőrség nyomozása egyértelműen feltárta, hogy Jair Bolsonaro korábbi elnökösszejátszott a hadsereggel Lula kormányának megdöntése érdekében. A legfelsőbb bíróság vezetője, Alexandre de Morais nemrég egy nyilatkozatban megerősítette, hogy Bolsonaro megegyezett Freire Gomez volt hadseregfőnökkel és más katonatisztekkel, hogy visszahelyezzék őt az elnöki székbe. Az érintettek közül néhányat azóta elítéltek, míg mások ellen – köztük Bolsonaro ellen is – jelenleg is folyik nyomozás.
Február 25-én São Paulóban bolsonarista„tiltakozó rendezvényre” került sor, amelyen mintegy 200.000 ember vett részt. A tiltakozás elsősorban az ellen irányult, hogy az igazságszolgáltatás intézkedéseket tett az összeesküvésben részt vevő katonatisztek felelősségre vonása érdekében. Maga Bolsonaro indította el az általános amnesztia követelését, amellyel „felülről jövő megbékélést” akarnak elérni. A brazil történelemben nem ritkák a hasonló megállapodások példái.
Az 1964. március 31-i katonai puccs 60. évfordulója aggodalmat keltett. Tomás Paiva tábornok, a hadsereg főparancsnoka parancsot adott ki, amely megtiltotta e nap „megünneplését”. Ez azonban nem zárja ki, hogy a katonai klubok másként járjanak el.
Ezzel a helyzettel szembesülve a Lula-kormány igyekszik felgyorsítani a szociális programok végrehajtását és konkrét gazdasági eredményeket elérni. A Bolsonaro által elfogadott törvényeket, többek között a privatizációkat, visszavonják, és a szociális programokat (családi pótlék, minimálbér-emelés, villany mindenkinek, víz mindenkinek) visszaállítják.
A kormány célja, hogy megnyerje a burzsoá frakciót a nemzeti kapitalista fejlesztési projektje javára, amely a nagyobb autonómiára – a külföldi tőkétől való kisebb függőségre – irányul. Ebben központi szerepet játszik az állam, amely fejlesztési céljait az olajtartalékok hasznosításával és a nemzeti tőke nagy csoportjainak – mint a BNDES fejlesztési bank és a Petrobras olajvállalat – együttműködésével kívánja elérni.
A kormány 2023 közepén közzétette új „Gyorsított növekedési programját” (PAC), amelynek keretében 2027-ig összesen 1,7 billió reai (mintegy 313 milliárd euró) állami, állami és magánforrásokból infrastrukturális projektekbe és a gazdaság fenntartható energiaforrásokon és a legújabb technológiákon alapuló átalakításába áramlik. Az évek óta tartó dezindusztrializációt vissza kell fordítani. Fernando Haddad pénzügyminiszter kifejtette, hogy Brazíliának ehhez szüksége van az olajiparból származó bevételekre, ezért az összes olajfinomítót államosítani kell. A Petrobras, amelynek többségi részvénycsomagja állami kézben van, kulcsszerepet játszik ebben a célban.
Brazília, amely napi 4,66 millió hordós termelésével Latin-Amerika legnagyobb olajtermelője, csatlakozni akar az OPEC-pluszhoz, hogy befolyásolni tudja a globális energiaszektort és az energiapolitikát. Az ország 2024 júniusában először megfigyelői státuszt kap az OPEC-pluszban, az OPEC-államok és az OPEC-en kívüli tagok együttműködési platformjában, Bécsben.
Lula elnök hivatalba lépésekor megtette első külpolitikai lépéseit is: Latin-Amerika integrációja prioritást élvez Brazília külpolitikájában. Az ország újra csatlakozott a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségéhez (Celac) és a Dél-amerikai Nemzetek Uniójához (Unasur), amelyekből Bolsonaro idején kilépett.
Lula először a szomszédos Argentínába és az Egyesült Államokba utazott. Javier Milei 2023 decemberi elnöki tisztségének átvétele azonban egyelőre kizárta a Buenos Aires-i kapcsolatok további erősítését.
Lula Joe Biden amerikai elnökkel közös nyilatkozatban állapodott meg a demokratikus értékek védelmében, amelyeket mindkét ország nagyjából egyformán fenyegetve lát.
Tavaly áprilisban 50 olyan megállapodást kötöttek Kínával, amelyek fontosak Brazília „új iparpolitikája” szempontjából. Lula és Hszi Csin-ping elnökök megállapodtak a Brics államszövetség bővítéséről, amelyet az ezt követő johannesburgi találkozón fogadtak el. Kezdeményezést vállaltak az ukrajnai háborúban való közvetítésre, bár ez még nem hozta meg a remélt eredményeket. Mindkét állam azonban továbbra is elkötelezett a békepolitikai törekvéseik mellett.
Ellentmondásos reakciót váltott ki Lula nyilatkozata Izraelnek a Hamász október 7-i terrortámadására adott reakciójáról: „Ami a Gázai övezetben a palesztin néppel történik, az a történelem során soha máskor nem történt meg. Vagy inkább mégis megtörtént: Amikor Hitler úgy döntött, hogy megöli a zsidókat.” Izrael ezután Lulát persona non grata-nak nyilvánította, és mindkét fél nagykövetét visszahívták konzultációra. Közben a márciusi Celac-konferencia támogatta Brazília Izrael elítélésére vonatkozó felhívását, valamint Dél-Afrika ezzel kapcsolatos panaszát a Nemzetközi Bíróság előtt.
Történelmi tapasztalatának, gazdasági súlyának és diplomáciai hagyományainak köszönhetően Brazília kiváltságos partnerként és közvetítőként léphet fel a nyugati világban, Latin-Amerikában és a globális délen. Külpolitikája a békés konfliktusmegoldás és a népek önrendelkezésének elvein alapul. Lula még 2022 novemberében, az Egyiptomban tartott éghajlat-változási konferencián (COP 27) kijelentette, hogy többoldalú együttműködésre törekszik az éghajlati válság megoldása érdekében. Az Afrikai Unió addisz-abebai csúcstalálkozóján pedig azt javasolta, hogy minden állam közösen állapodjon meg egy olyan szerződésről, amely felszámolja a szegénységet és az éhezést a világon.
Írta: Achim Wahl
Forrás: Amerika21
