Kiadatási eljárás: a brit legfelsőbb bíróság részben helyt ad a fellebbezésnek – Washington időt kap a „garanciákra”. Jó hírnek tűnik: Julian Assange-t nem adhatják ki azonnal az Egyesült Államoknak.
A brit legfelsőbb bíróság bírái kedden úgy döntöttek, hogy a Wikileaks informatikai platform alapítója fellebbezhet kiadatása ellen (miamerikank.hu erről beszámolt). Assange-nak a kilenc felvetett fellebbezési pontból háromban „reális esélye van a sikerre”: biztosítani kell, hogy az ausztrál származású férfi az Egyesült Államok területén folyó perben hivatkozhasson az első alkotmánymódosításra (szólásszabadság); hogy az eljárás során (beleértve az ítéletet is) ne érje hátrányos megkülönböztetés állampolgársága miatt, és hogy ne szabjanak ki rá halálbüntetést. Bár a meglévő 18 vádpont egyike sem jár halálbüntetéssel, az írásbeli ítélet szerint Assange-ot később „az ellene felhozott tények alapján” halálos bűncselekménnyel, például hazaárulással is megvádolhatják. Ez azt jelentené, hogy kiadatása jogellenes lenne.
Washingtonnak most három hete van arra, hogy „kielégítő módon” garanciákat nyújtson erre vonatkozóan. Ha ezeket a bíróság elfogadja, május 20-án újabb tárgyalásra kerül sor. Addig is Assange továbbra is magánzárkában van a belmarshi szigorúan őrzött börtönben, ahol már csaknem öt éve tartják fogva ítélet nélkül. Ami pedig a „diplomáciai biztosítékokat” illeti, Alice Jill Edwards, az ENSZ kínzás elleni különleges képviselője február elején ismét hangsúlyozta: „Ezek nem jogilag kötelező erejűek, hatályuk korlátozott, és az a személy, akit a biztosítékokkal védeni kívánnak, nem biztos, hogy jogorvoslattal élhet, ha a biztosítékokat megszegik”. Emellett Sevim Dagdelen, a BSW parlamenti képviselője elítélte, hogy a brit igazságszolgáltatás „annak az országnak a kezébe adja az újságíró sorsát, amelyik az elrablását és meggyilkolását tervezte”. Ezt a fellebbezésben is megfogalmazták. A bírák számára azonban a CIA tervei „nem kapcsolódnak a kiadatási eljáráshoz”.
A brit igazságszolgáltatás pedig már egyszer korábban is adott ilyen „garanciákat” az amerikai fél részéről. Miután a Westminster Magistrates Court 2021-ben elismerte az újságíró pszichológusok által igazolt öngyilkossági kockázatát az Egyesült Államoknak való kiadatás esetén, Washington is „biztosítékokkal” járt sikerrel a fellebbezésében: Assange-ot nem szállítják át a legmagasabb biztonsági fokozatú Admax börtönbe, és megfelelő klinikai és pszichológiai kezelésben részesül az őrizetben. Még azt is kérheti, hogy büntetését hazájában, Ausztráliában tölthesse le. És még ekkor is nyíltan kijelenthette az amerikai fél, hogy ez csak addig érvényes, amíg Assange betartja (saját) szabályait.
Az 52 éves férfit a kémkedési törvény alapján vádolják, és 175 év börtönbüntetés vár rá, ha elítélik. Az amerikai kormány és nyugati cinkosai azonban nem a nemzetbiztonság kémkedéstől való védelmével foglalkoznak, hanem kizárólag azzal, hogy elhallgattassanak egy olyan újságírót, aki nem riad vissza a hatalmon lévők, valamint háborús bűneik és korrupciójuk nyilvánosságra hozatalától – és ezzel a példával elrettentsenek mindenkit a hasonló törekvésektől. Stella Assange számára a Legfelsőbb Bíróság döntése egyben „a bíróság felkérése az USA számára a politikai beavatkozásra”. Most már egyszerűen írhatnak egy levelet, és azt mondhatják: „Minden rendben van”.
Írta: Ina Sembdner
Forrás: JungeWelt
