A Fehér Ház visszavonja az engedélyt és szankciókkal fenyeget az olaj- és gázszektor ellen, hogy kikényszerítse egy ultrajobboldali párt indulásának jóváhagyását az elnökválasztásra
Az amerikai kormány kedden bejelentette, hogy ismét szigorítja a Venezuelával szembeni szankciókat. Az amerikai pénzügyminisztérium hétfőn már visszavonta a venezuelai állami tulajdonú Minerven aranybányászati társasággal folytatott ügyletek engedélyét.
Az amerikai külügyminisztérium sajtóközleményben közölte, hogy a hat hónapra szóló engedélyt, amely az olaj- és gázszektorral való tranzakciókat engedélyezi, nem hosszabbítják meg. Nicolás Maduro kormányának intézkedései, „beleértve a demokratikus ellenzék tagjainak letartóztatását és a jelöltek kizárását az idei elnökválasztásból”, ellentmondanak a kormány és az Egységes Platform ellenzéki szövetség által tavaly októberben Barbadoson aláírt megállapodásoknak.
„Előrelépés nélkül, különösen az idei választásokon induló összes elnökjelölt beengedése tekintetében, az Egyesült Államok nem fogja megújítani az engedélyt, amikor az 2024. április 18-án lejár” – közölte a külügyminisztérium.
Joe Biden kormányának döntése válasz a venezuelai legfelsőbb bíróság döntésére, amellyel elutasította María Corina Machado ellenzéki politikus választási kizárását megtámadó fellebbezését. A bíróság megerősítette a kétszeres elnökjelölt Henrique Capriles közhivataltól való eltiltását is. Őt 2017-ben 15 évre tiltották el az erőszakos kormányellenes tüntetésekben játszott szerepe miatt.
Az ítéletet „elutasítással” és „aggodalommal” fogadták Latin-Amerika jobboldali kormányai, például Argentína, Ecuador, Uruguay, Paraguay és Peru, valamint Chile és Guatemala baloldali-liberális kormányai is. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és az Európai Unió élesen bírálta a döntést.
Maduro elnök emlékeztette Washingtont és az Egyesült Államok által támogatott ellenzéket, hogy a kizárások felülvizsgálatára vonatkozó eljárásról mindkét fél megállapodott. Az ellenzék képviselői maguk javasolták, hogy az ország legfelsőbb bíróságát bízzák meg a feladattal – hangsúlyozta.
Caracas kedden közleményt adott ki, amelyben elutasította „Washington neokoloniális beavatkozását”. „A legutóbbi zsarolási kísérletek” ultimátumot jelentenek a venezuelai társadalom egésze ellen. Az amerikai kormány „kényszerítéssel és fenyegetésekkel próbál puccsot ösztönözni, a köztársaság intézményeit semmibe venni, újabb kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, destabilizálni az ország gazdaságát és a nép jólétét”.
Venezuela nem enged a zsarolásnak, és a kormány minden szükséges intézkedést meg fog tenni, „hogy a polgárok ellen irányuló ellenségeskedés ellenére saját erejéből folytassa a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés útját” – zárul a közlemény.
A szankciók ideiglenes enyhítésére 2023 októberében került sor, a 2024-es elnökválasztás feltételeit meghatározó barbadosi megállapodás aláírását követően. Mindkét fél megállapodott abban is, hogy a politikailag kizárt jelölteknek lehetőséget adnak arra, hogy ügyükben fellebbezzenek a legfelsőbb bírósághoz (a miamerikank.hu beszámolt róla).
Machado ezt kezdetben elutasította, de nem sokkal a határidő lejárta előtt irányt változtatott, és fellebbezést nyújtott be. A múlt pénteki ítéletben a bíróság azokra a jogsértésekre hivatkozott, amelyek miatt az ultrajobboldali politikust eredetileg 2015-ben tiltotta el a Számvevőszék. Utalt továbbá az önjelölt korábbi „ideiglenes elnök”, Juan Guaidó alatti korrupciós ügyekben való állítólagos részvételére és a venezuelai külföldi vagyont veszélyeztető cselekedeteire, valamint arra, hogy támogatta az amerikai szankciókat.
A legfelsőbb bíróság döntését követően Machado határozottan kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem mond le egy másik ellenzéki képviselő javára. Következetesen jelezte, hogy az USA nyomására támaszkodik, hogy biztosítsa helyét a választási listán.
Washington és Caracas vitában áll egymással a barbadosi megállapodás és a kiegészítő megállapodás tartalmát illetően. A külügyminisztérium ellentétes állításai ellenére ezek nem kötelezik a Maduro-kormányt Machado kizárásának feloldására. Ehelyett azt írják elő, hogy a pártok maguk választhatják ki jelöltjeiket és indulhatnak a választásokon, feltéve, hogy betartják az alkotmányt és a törvényeket. Emellett a felülvizsgálatban érdekeltek vállalják, hogy az alkotmánynak megfelelően betartják a legfelsőbb bíróság döntését az eljárásban.
A parlament elnöke és a kormány főtárgyalója, Jorge Rodríguez a hétvégén bejelentette, hogy Caracas elfogadta Norvégia ajánlatát, hogy közvetítsen a kormány és az ellenzék közötti nézeteltérések rendezésében.
A Maduro-kormány a közelmúltban az ellenzék egy részének tervezett erőszakos cselekményekre is utalt, amelyek aláásnák a párbeszédet. A múlt héten a főügyészség öt leleplezett „terrorista összeesküvés” letartóztatását jelentette be, köztük Machado választási kampányának három regionális vezetőjét (a miamerikank.hu beszámolt róla).
A Legfelsőbb Bíróság Machado kitiltásának fenntartásáról szóló döntése válaszút elé állítja a kormányellenes erőket. Ragaszkodása ahhoz, hogy ő képviselje az ellenzéket az idei elnökválasztáson, a keményvonalas blokk újabb bojkottjához és erőszakos utcai tüntetésekhez vezethet.
Írta: José Luis Granados Ceja és Vilma Guzmán
Forrás: Amerika21
