Komoly kétségek merültek fel a megállapodás jogszerűségével kapcsolatban. Az ellenzék veszélyben látja a Kínával folytatott kereskedelmet. Az USA ki akarja terjeszteni befolyását a régióban.
Az uruguayi szenátus 29-ből 17 igen szavazattal megszavazta az USA-val évek óta halogatott katonai megállapodást. A jobboldali konzervatív kormánykoalíció által beterjesztett megállapodás elsősorban a két védelmi minisztérium közötti „árubeszerzésről és kölcsönös szolgáltatásnyújtásról szóló megállapodást” ír elő.
A baloldali Frente Amplio (FA) pártszövetség vezette ellenzék egyhangúlag a tervezet ellen szavazott. A kormánykoalícióban azonban a megállapodás jogszerűségével kapcsolatban is kétségek merültek fel.
A legnagyobb vitás pont a szöveg egy olyan szakasza, amely az „élelmiszer-, víz- és szállásellátásról”, valamint a „kommunikációs szolgáltatásokról, lőszerekről és a bázisok támogatásáról (és a kapcsolódó építési munkálatokról)” szól. Míg Luis Lacalle Pou elnök és az általa vezetett Coalición Multicolor ezt csupán „logisztikai megállapodásnak” tekinti, sok kritikus attól tart, hogy ez egy lehetséges kiskapu az amerikai katonai jelenlét jövőbeli uruguayi telepítéséhez.
Bár a kormánykoalíció szenátusi képviselője, Sebastían Da Silva hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz fegyvereket vagy rakétákat, és Javier García védelmi miniszter is biztosította, hogy „soha nem fogunk engedélyezni amerikai támaszpontot Uruguay területén”.
Daniel Caggiani FA-szenátor számára azonban a szerződés szövege túlságosan kétértelmű és rugalmas, amikor például kimondja, hogy a kölcsönös logisztikai támogatást „elsősorban műveletek vagy más együttműködési tevékenységek során, illetve olyan előre nem látható körülmények vagy helyzetek esetén kell alkalmazni, amikor valamelyik félnek logisztikai támogatásra van szüksége”. Az „előre nem látható körülményekhez” hasonlóan a máshol említett „kapott szolgáltatásokért természetbeni hozzájárulások” is túl nagy teret engednek az értelmezésnek.
Csak szeptemberben keltett hullámokat az országban a hír, hogy a parlament elfogadta az amerikai elitegység Uruguayba telepítéséről szóló megállapodást. Most az ellenzék részéről egyre nagyobb az aggodalom, hogy az amerikai katonai jelenlét előretörése a térségben fokozódhat. Caggiani ezzel kapcsolatban megemlíti a Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter által többször is hangoztatott „integrált elrettentés” célját és a kínai törekvések visszaszorításának stratégiáját a térségben.
Tekintettel az Egyesült Államok Déli Parancsnokságának (Southcom) vezetője, Laura Richardson tábornok által nemrégiben nyíltan kifejtett, a Kína és Oroszország elleni harcban a latin-amerikai befolyás visszaszerzésére irányuló menetrendre, az ellenzék attól tart, hogy egy külföldi konfliktusba és a Southcom-stratégiába vonják be. Ez a nemzeti érdekeket és a szuverenitás kérdéseit is érintené.
A kritikusok a megállapodásnak a más országokkal, például Kínával fennálló gazdasági kapcsolatokra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatban is kételyeket fogalmaznak meg. Caggiani szerint Kína Uruguay „legfontosabb kereskedelmi partnere”.
Uruguay 1953 óta rendelkezik katonai megállapodással az USA-val. 2000-ben, Jorge Battle elnök (2000-2005) idején írták alá a jelenlegi katonai együttműködés elődjét az USA-val, amelyet 2010-ben meg akartak hosszabbítani, de a baloldali José Mujica elnök (2010-2015) alatt nem ratifikálták. Míg a 2000-es megállapodásról az amerikai és az uruguayi védelmi minisztérium a parlament megkerülésével állapodott meg, 2010-ben Mujica alatt a parlament elé kellett kerülnie, ahol végül a Frente Amplio parlamenti frakciójában kialakult kezdeti nézeteltérések után elutasították.
Nem sokkal az észak- és dél-amerikai védelmi miniszterek tavaly júliusi, Brazíliában tartott 15. találkozója után, amelyen Richardson tábornok is részt vett, a konzervatív kormány újra a parlament elé terjesztette a 2012 óta felfüggesztett projektet.
Írta: Georg Weigand
Forrás: Amerika21
