India kivételével a szövetség valamennyi állama tűzszünetre szólít fel a Közel-Keleten. Argentína csatlakozása bizonytalan.
A BRICS-szövetség (Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika) kedden először avatkozott be az Izrael és a Hamász közötti háború miatti globális konfliktusba egy rövid idő alatt szervezett virtuális külön csúcstalálkozóval. A részt vevő állam- és kormányfők közül többen, így például Hszi Csin-ping kínai elnök is arra használták fel a találkozót, hogy mielőbbi tűzszünetre szólítsanak fel. Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, aki a BRICS jelenlegi elnökeként hívta össze a csúcstalálkozót, szintén a háborús bűnök Nemzetközi Büntetőbíróság általi kivizsgálását és „minden civil túsz” szabadon bocsátását követelte; ehhez csatlakozott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is. Vlagyimir Putyin orosz elnök az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus politikai megoldása mellett foglalt állást. Felajánlotta, hogy a BRICS-államok részt vehetnének a tárgyalásokon. Ramaphosa azt is javasolta, hogy küldjenek gyorsreagálású ENSZ-erőket Palesztinába a tűzszünet megfigyelésére.
António Guterres ENSZ-főtitkár mellett a BRICS-országok rendkívüli csúcstalálkozóján részt vettek annak a hat országnak a vezető képviselői is, amelyeket a szövetség az évfordulón szeretne felvenni – Argentína, Etiópia, Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irán. A találkozón Mohammed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg az Izraelnek történő valamennyi fegyverszállítás azonnali beszüntetésére, valamint az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus megoldását célzó „komoly és átfogó” békefolyamatra szólított fel. Egyedül India, amelynek miniszterelnökét, Narendra Modit Subrahmanyam Jaishankar külügyminiszter képviselte, foglalt némileg eltérő álláspontot. Jaishankar kijelentette, hogy nem lehet kompromisszumot kötni a terroristákkal. Új-Delhi álláspontját széles körben összefüggésbe hozzák a kormányzó hindu nacionalistáknak az ország muszlim kisebbségével szembeni frontjával.
A BRICS-videokonferenciát megelőzte a hétfői pekingi külügyminiszteri találkozó, amelyen Vang Ji kínai külügyminiszter fogadta kollégáit Szaúd-Arábiából, Egyiptomból, Jordániából, Indonéziából és a Palesztin Nemzeti Hatóságból. Az öt külügyminiszter ezután Moszkvába utazott, ahol kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyaltak. A tervek szerint megbeszéléseket folytatnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa másik három tagjának külügyminisztereivel is.
Eközben nem világos, hogy Argentína január 1-jén valóban csatlakozik-e a BRICS-országokhoz. Diana Mondino közgazdász, akit lehetséges leendő külügyminiszterként tartanak számon, hétfőn hangsúlyozta, hogy a csatlakozás nem hozna semmilyen előnyt a leendő ultrajobboldali elnök, Javier Milei szempontjából. Milei korábban bejelentette, hogy nemcsak Oroszországgal, hanem a kínai és brazil „kommunistákkal” – Lulára gondolt – is visszanyesné a kapcsolatokat, és helyette az Egyesült Államokkal, Izraellel és Ukrajnával működne együtt. Nem világos azonban, hogy ez hogyan fog működni: Kína és Brazília nemrég Argentína exportjának 23 százalékát szerezte meg (USA: 6,4 százalék), és az összes argentin import 41 százalékát szállította (USA: 9,4 százalék). A korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro eredetileg szintén csökkenteni akarta a kapcsolatokat Kínával, az ország legnagyobb gazdasági partnerével, de a brazil mezőgazdasági és bányászati vállalatok legyőzték, mert nem akarták, hogy a Kínával folytatott üzleteik megromoljanak.
Írta: Jörg Kronauer
Forrás: JungeWelt
 kedden…){kind=link}