A lépés tovább mélyíti a közeledést Izrael felé. Kritika az arab államok, valamint a kolumbiai-palesztin közösség részéről.
Omar Bula Escobar kolumbiai külügyminiszter izraeli kollégájával, Gideon Sa’arral együtt hivatalosan is megnyitotta országa új diplomáciai képviseletét Jeruzsálemben. Bula emellett a múlt héten Izraelben tett állami látogatása keretében meglátogatta a Yad Vashem holokauszt-emlékhelyet, és részt vett egy kétoldalú találkozón – közölte a kolumbiai külügyminisztérium.
A múlt hét szerdai megnyitón körülbelül 80 vendég volt jelen, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is. Ő hangsúlyozta az Izrael és Kolumbia közötti jó kapcsolatokat, és kijelentette: „Kolumbia mellettünk áll”.
A kolumbiai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése de facto elismerést jelent Izrael fővárosaként. Ezt Sa’ar a megnyitóünnepségen fejtette ki. A jeruzsálemi nagykövetség megnyitása – Sa’ar szerint – „nem csupán annak az egyszerű politikai ténynek az elismerése, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa. Hanem egy olyan történelmi igazság elismerése is, amelyet egyetlen becsületes ember sem tagadhat”.
A kolumbiai külügyminisztérium szerint ez a lépés „diplomáciai mérföldkő, amely jelzi a helyreállított kétoldalú kapcsolatok megszilárdulását, és új szakaszt nyit a két ország közötti stratégiai együttműködésben”. Gustavo Petro, Kolumbia volt elnöke 2024 májusában szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel az izraeli gázai háború miatt (erről miamerikank.hu is beszámolt); különböző oldalról Izraelt gázai népirtással vádolják. Hivatalba lépése után nem sokkal, augusztusban, a jelenlegi elnök, Abelardo de la Espriella, újra felvette a kapcsolatokat.
A kolumbiai kormány lépése sértést jelent az arab világ számára. Egy közös nyilatkozatban 19 arab és muszlim ország külügyminiszterei elítélték, hogy Kolumbia elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Felszólították a kolumbiai kormányt, hogy „gondolja át és vonja vissza ezt a döntést, teljesítse a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeit, és tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely sérti a palesztin nép törvényes jogait, beleértve a független és szuverén palesztin államhoz való jogát, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem.”
A kolumbiai-palesztin közösség is nemzetközi jogi aggályokat fogalmazott meg a nagykövetség megnyitásával kapcsolatban. Sajtóközleményében kijelentette, hogy határozottan elutasítja ezt a lépést. A közlemény szerint Jeruzsálemnek a nemzetközi jog szerint különleges státusza van, és sem az ENSZ-határozatoktól elszakítva, sem a palesztin nép törvényes jogainak figyelmen kívül hagyásával nem kezelhető.
A közösség arra figyelmeztet, hogy a döntés nem járul hozzá egy igazságos és tartós béke megteremtéséhez, hanem elmélyíti a megosztottságot és ellentétes a diplomáciai erőfeszítésekkel. A közösség emellett hangsúlyozza, hogy a büntetlenséget nem szabad jutalmazni:
„Tízezer palesztin halála, megsebesülése és eltűnése, valamint a Gázai övezetben bekövetkezett példátlan emberi és anyagi pusztítás fényében a jeruzsálemi nagykövetség megnyitása a legitimáció jelét közvetíti.”
A közösség emellett felszólítja a kolumbiai kormányt, hogy biztosítsa a Ciszjordániában élő kolumbiai-palesztin lakosság konzuli ellátását. A sajtóközlemény szerint ez körülbelül 1.500 állampolgárt érint, akik az izraeli kormány által bevezetett korlátozások miatt nem tudnak Jeruzsálembe utazni.
Hussein Al Sheikh, a Ciszjordániában működő Palesztin Autonóm Hatóság alelnöke szintén bírálja a megnyitást. Az X-en így ír: „Elítéljük, hogy a kolumbiai kormány »nagykövetséget« nyitott a megszállt Jeruzsálemben, amely a 1967-es határok közötti Palesztin Állam fővárosa.” A lépést „olyan intézkedésnek” nevezi, „amely nyíltan semmibe veszi a nemzetközi jogot és a nemzetközi jogilag elismert határozatokat, és sérti a Szent Város különleges jogi és történelmi státuszát”.
Az ENSZ Közgyűlése 2017-ben 128 szavazattal 9 ellenében fogadott el egy határozatot Jeruzsálem státuszáról. Ebben felszólítják az államokat, hogy ne hozzanak létre diplomáciai képviseleteket a történelmi városban. A vita során a küldöttek arra figyelmeztettek, hogy egy ilyen lépés háborút válthat ki a régióban és azon túl is.
Kolumbia mellett az Egyesült Államok, Guatemala, Honduras, Paraguay és Koszovó, valamint Szomáliföld, Nauru, Pápua-Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek is fenntartanak hivatalos nagykövetségeket Jeruzsálemben.
A nagykövetség áthelyezésével egy időben Kolumbia elismerte a Golán-fennsíkot hivatalos izraeli területként. A nemzetközi jog szerint a terület Izrael által megszállt szíriai területnek minősül. Kolumbia az egyetlen dél-amerikai ország, amely a Golán-fennsíkot az izraeli állam részének ismeri el. Ezenkívül a kolumbiai kormány bejelentette, hogy visszavonja nyilatkozatát a „A népirtási egyezmény alkalmazása a Gázai övezetben (Dél-Afrika kontra Izrael)” eljárásban való részvételéről.
Az izraeli nagykövetség szerint a kolumbiai delegáció izraeli látogatásának további témái a biztonság, a védelem, a kereskedelem, a befektetések, a mesterséges intelligencia, a mezőgazdaság és a technológiatranszfer területein való együttműködés voltak.
Netanjahu ellen 2024-ben a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki. A bíróság azzal vádolja, hogy háborús bűncselekményt követett el az éheztetés háborús eszközként való alkalmazásával, valamint emberiség elleni bűncselekményeket követett el Gázában gyilkosság, üldözés és egyéb embertelen cselekmények formájában.
Írta: Yannik Mallmann
Forrás: Amerika21
