A dél-mexikói Chiapas államban tartott találkozón Mexikó, Belize, Kolumbia, Costa Rica, El Salvador, Haiti, Honduras, Kolumbia, Haiti, Honduras, Kuba, Panama és Venezuela kormányai határozatot fogadtak el az emberi jogokon alapuló migrációs politikáról.
Az egész Latin-Amerikából érkező menekültek száma, akiknek többsége az Egyesült Államokba akar menni, 2023-ban ismét emelkedett. A mexikói kormány szerint idén már 1,7 millió migráns érte el az ország északi határát.
A csúcstalálkozóra Andrés Manuel López Obrador (Amlo) mexikói elnök meghívására került sor Palenque-ben. Jelen volt Honduras államfője, Xiomara Castro, Kuba, Miguel Díaz-Canel, Kolumbia, Gustavo Petro, Venezuela, Nicolás Maduro, Haiti ideiglenes elnöke, Ariel Henry, valamint a résztvevő országok magas szintű delegációi.
Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy a migráció fő okai a származási országok politikai, gazdasági és társadalmi valóságában keresendők. Ehhez hozzájárulnak az éghajlatváltozás negatív hatásai is. A migrációs kérdések kezelése közös felelősséget és együttműködést igényel, és csak „az emberi jogi megközelítés keretében” valósítható meg – mondták. A migrációs áramlásokat a származási, tranzit- és célországoknak közösen kell kezelniük.
A migráció strukturális okainak kezelése érdekében az országok egyebek mellett a mezőgazdasági ágazat megerősítését, a környezet védelmét, a megújuló energiaellátás és az önellátó egészségügyi ellátás biztosítását, az egymás közötti kereskedelem erősítését, valamint a szervezett bűnözés, a korrupció és az emberkereskedelem elleni küzdelmet szeretnék elérni.
Mexikó többek között felajánlotta a szomszédos országoknak, hogy együttműködnek az olaj, a megújuló energiák, a gáz és a villamos energia területén. Emellett csökkenteni fogják a vámtarifákat.
A jelenlévők azonban a célországokhoz, elsősorban az Egyesült Államokhoz is intézett követeléseket. Például fel kellene oldani a „régió országaival szembeni egyoldalú kényszerítő intézkedéseket”, „mivel azok sértik a nemzetközi jogot, és súlyos következményekkel járnak a célországokon túl is”. A szankciók következményei, mint például a Kubát és Venezuelát érintő szankciók, szintén menekülési okot jelentenek.
Venezuela elnöke később hangsúlyozta, hogy országa ellen több mint 930 egyoldalú amerikai intézkedés van érvényben. Az ENSZ adatai szerint az elmúlt években több mint hétmillió venezuelai, a lakosság mintegy ötöde hagyta el az országot.
A származási, tranzit- és célországoknak tiszteletben kell tartaniuk a migrációhoz való emberi jogot – áll a határozatban. A migránsok életét és méltóságát meg kell védeni. Ki kell terjeszteni a rendszeres, szabályos és biztonságos migrációs csatornákat, különös tekintettel a munkaerő-mobilitásra. El kell kerülni a „következetlen és szelektív” migrációs politikákat, mint például a néhány kiválasztott országba történő vízumkiadást.
Összehangolt erőfeszítéseket kell tenni az államadósság nemzetközi pénzügyi struktúrájának felülvizsgálatára, hogy különösen a közepes jövedelmű országok magasabb fejlettségi szintet érhessenek el.
A menekültek magas száma nyomást gyakorol mind Amlo-ra, mind Joe Biden amerikai elnökre. Mindkét országban 2024-ben választásokat tartanak, és a migrációs politika itt is és ott is téma. Szintén a menekültek számának csökkentése érdekében az amerikai kormány nemrég tárgyalásokat kezdett Venezuelával, és enyhített néhány szankción. Egy héttel a palenque-i találkozó előtt hosszú idő óta először indult kitoloncoló járat az USA-ból Venezuelába.
November 3-án Biden azt tervezi, hogy meghívja a dél-amerikai országokat egy csúcstalálkozóra a Fehér Házba. A témák a gazdasági növekedés előmozdítása és az illegális migráció elleni küzdelem lesznek.
Mexikó és Kolumbia a maga részéről egy találkozót javasolt a migrációról és a latin-amerikai és karibi térség fejlődéséről, amelyet 2024 első negyedévében tartanának.
Írta: Sonja Gerth
Forrás: Amerika21
