Az Egyesült Államok megállapodott Uruguay, Peru és Ecuador jobboldali kormányával egy-egy elit alakulat telepítéséről a három latin-amerikai országban. A 2017-ben az afganisztáni és iraki műveletekhez létrehozott, az amerikai erők biztonsági erőit segítő brigádok (SFAB) feladata a kábítószer-kereskedelem elleni műveletek végrehajtása lesz.
A megállapodásokról előzetesen nem folyt semmilyen nyilvános
vita. Ecuador esetében „csendben” készültek – írja a Washington Examiner. Az
újság rámutatott, hogy az amerikai külügyminisztérium több mint 30
sajtóközleményt adott ki a döntés óta, anélkül, hogy bejelentette volna az
Ecuadorral kötött megállapodás aláírását.
Az uruguayi ellenzéki balközép szövetség, a Frente Amplio
megdöbbent a megállapodáson, és bejelentette, hogy részletesebb tájékoztatást
kér a védelmi minisztériumtól.
Jelzésértékű, hogy a hírt korábban az Uruguay fővárosában,
Montevideóban működő amerikai nagykövetség munkatársa, Kerri Spindler-Ranta
hozta nyilvánosságra. „A bejelentés nemcsak ostoba, de ellentétes a diplomáciai
szokásokkal is” – ítélte meg a Brecha című uruguayi hetilap. Az ilyen
bejelentéseket a fogadó országnak kellene megtennie. Mindenekelőtt
elfogadhatatlan az amerikai nagykövetség által kinyilvánított cél, hogy „közös
nemzetbiztonsági célokon dolgozzanak” – írta a lap. „Minden tájékozott ember tudja, hogy a diktatúra végével és a
katonaságnak a laktanyákba való visszatérésével a nemzetbiztonság fogalma is
kikerült a törvényeinkből” – hangzott az éles kritika.
„Aggódunk. Nagyon aggódunk. Több mint aggódunk” – mondta
Sandra Lazo szenátor, a szenátus védelmi bizottságának elnöke. Rámutatott, hogy
ő semmit sem tudott az ügyről, és hogy a külföldi erők bevonulásához parlamenti
jóváhagyás szükséges. „A parlamentben kellene beszélni erről az ügyről, nem
pedig a sajtóból hallani róla” – mondta Lazo.
Perunak tíz hónapja nincs választott kormánya. A jelenlegi
hivatalban lévő Dina Boluarte a legutóbb megválasztott elnök, Pedro Castillo
baloldali politikus megbuktatásával és bebörtönzésével került hatalomra.
Az amerikai katonai személyzet további perui
állomásoztatásáról szóló megállapodásról feltehetően Boluarte New Yorkban
tartózkodó 78. ENSZ-közgyűlésen való részvételének alkalmával, valamint Laura
Richardson, az Egyesült Államok déli parancsnokságának vezető tábornoka limai
látogatása során tárgyaltak, amikor Boluarte kormányával és a hadsereggel
találkozott. Ezenkívül a Jorge Chávez miniszter által vezetett perui védelmi
küldöttség az előző hetekben Washingtonba utazott.
Az Egyesült Államok perui nagykövetsége szerint Richardson „a
kölcsönös érdekű biztonsági együttműködési kérdésekkel foglalkozott, beleértve
a bűnszervezetek elleni együttműködést és az intézményi kapacitásfejlesztést”.
A programban szerepeltek továbbá megbeszélések „a nőknek a béke, a védelem és a
biztonság területén működő missziókba való integrálásáról”. Richardson limai
útja egy nappal Christopher J. Dodd, Joe Biden amerikai elnök latin-amerikai
tanácsadójának érkezése után történt, aki találkozott Boluartéval, valamint „a
törvényhozás és az üzleti élet kulcsfontosságú vezetőivel”.
Wilfredo Robles, a megbuktatott elnök, Castillo ügyvédje
élesen bírálta a megállapodást. Ez „Peru területének amerikai csapatok általi
katonai megszállása”. Robles szerint „már júniusban 1500 amerikai katona
érkezett, miután a kongresszus engedélyt adott rá Boluarte de facto kormányának
kérésére”. A Boluarte-kormány „az amerikai geopolitikai és geoökonómiai érdekek
bábja” – ítélte meg a perui ügyvéd.
A perui parlament jobboldali többsége májusban engedélyezte
az amerikai katonák érkezését a Boluarte-kormány elleni országos tiltakozási
hullám közepette. A 4766. számú törvényerejű határozat szerint az amerikai
katonák fegyverrel felszerelkezve léphetnek be az országba, hogy „együttműködési
és kiképzési tevékenységet folytassanak a perui fegyveres erőkkel és
rendőrséggel”. Héctor Béjar szocialista politikus, Castillo elnök volt
külügyminisztere így nyilatkozott: „Nyilvánvaló, hogy ezeknek a katonáknak a
jelenléte elrettentő célt szolgál, és egy olyan politika része, amelynek célja
a perui lakosság terrorizálása”.
Ecuadorban hamarosan elnökválasztás lesz, amely után
Guillermo Lasso leköszönő elnöknek már nem lesz vezető politikai szerepe az
országban. Ennek ellenére az amerikai katonaság jelenlétéről szóló
megállapodást még most hozták meg.
Dan Crenshaw, az amerikai képviselőház tagja megerősítette,
hogy a megállapodást Lasso közelmúltbeli amerikai látogatása során írták alá.
Crenshaw a mexikói drogkartellek elleni küzdelemmel foglalkozó kongresszusi
munkacsoport elnöke. Állítólag megállapodás született a hadsereg jogállásáról
és a haditengerészeti erőkről, ami lehetővé teszi az amerikai katonai
jelenlétet mind a szárazföldön, mind az ecuadori partoknál.
A Crenshaw Social X csatornáján megjelent, a megállapodást bíráló
kommentár így fogalmazza meg a folyamatot: „Két évtizeddel azután, hogy az
amerikai katonai bázis Mantában népszavazással bezárásra került, és az
elnökválasztások előestéjén Lasso a nép háta mögött átadja Ecuador
szuverenitását és erőforrásait az USA-nak”. 2009-ben az USA-nak fel kellett
adnia az ecuadori partokon lévő katonai bázisát. Egy Rafael Correa elnöksége
idején hozott alkotmánymódosítás ezentúl megtiltotta külföldi csapatok állandó
állomásoztatását az országban.
Uruguay, Ecuador és Peru kormányának döntései az illetékes
intézményekben való konszenzuskeresés, valamint nyilvános vita nélkül
születtek. A „drogellenes háború” amerikai koncepcióját Latin-Amerikában széles
körben kudarcnak tekintik.
Írta: Marta Andujo
Forrás: Amerika21
