A fejlődő és feltörekvő országok G77-csúcstalálkozója Havannában: a gazdag iparosodott országoknak hangsúlyozzák a „fejlődéshez való jogot”.
Az idei G77 (77-es csoport) csúcstalálkozó szombaton ér véget a kubai fővárosban, Havannában az új világgazdasági rend megteremtésére irányuló sürgető felhívással. A G77 a fejlődő és feltörekvő országok, illetve a globális Dél legnagyobb szövetsége. Ma 134 ország tartozik hozzá, amelyekben a világ népességének csaknem 80 százaléka él. Nevét onnan kapta, hogy a csoportnak 1964-es megalakulásakor összesen 77 tagja volt. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata „a fejlődéshez való jogot” fogja hangsúlyozni egy „egyre inkább kirekesztő, igazságtalan, igazságtalan és kizsákmányoló nemzetközi rendben” – jelentette be előzetesen Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter. Kuba tölti be idén a G77-ek soros elnökségét.
Az idei csúcstalálkozó konkrétan egy olyan témával foglalkozott, amely első pillantásra nem tűnik túlzottan figyelemre méltónak, de példamutatóan mutatja, hogy a gazdag nyugati iparosodott országok hogyan biztosítják globális dominanciájukat: a tudomány, a technológia és az innováció fontosságáról volt szó a fejlődési folyamatban. Ahogy a kínai Global Timesnak Alberto J. Blanco Silva kubai nagykövet nyilatkozott, néhány gazdag állam „monopolizálja a szabadalmak, technológiák és kutatóközpontok többségét”. Egy olyan időszakban, amikor a gazdasági fejlődés minden korábbinál jobban függ a csúcstechnológiák elérhetőségétől, így tartósan visszafogják a fejlődő országokat. A hab a tortán – mondta – az agyelszívás, a magasan képzett szakemberek elszipolyozása, amely miatt a fejlődő országok is legjobb elméjüket veszítik el.
Az idei G77-csúcstalálkozóra a globális Dél számára érzékeny időszakban kerül sor. Egyrészt keményen sújtják őket az elmúlt évek válságai és konfliktusai – a Covid 19 világjárványtól kezdve az ukrajnai háború következményein át az Oroszország elleni nyugati gazdasági háborúig. A szegénység ismét növekszik. Másrészt minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik rájuk, hogy álljanak a Nyugat Oroszország és Kína elleni hatalmi harcában. Ugyanakkor Kína, India és más országok felemelkedése lehetőséget kínál számukra, hogy különböző együttműködési partnerek között válasszanak, és kihasználják ezt az új választási szabadságot. Jiang Shixue, a Sanghaji Egyetem Latin-Amerikai Tanulmányok Központjának professzora kijelentette, hogy a havannai csúcstalálkozón ismét több ország vesz majd részt, mint a korábbi évek eseményein.
Pénteken valóban prominens vendégeket vártak Havannába. Luiz Inácio Lula da Silva (Brazília), Gustavo Petro (Kolumbia), Nicolás Maduro (Venezuela) és Alberto Fernández (Argentína) is ott volt a mintegy 30 állam- és kormányfő között, akik bejelentették részvételüket; megérkezett António Guterrez ENSZ-főtitkár is. Dél-Afrika külügyminisztere, Naledi Pandor, szaúdi kollégája, Faisal bin Farhan és a kínai Li Hszi, a Politikai Bizottság tagja és Hszi Csin-ping elnök különmegbízottja is részt vett. Kína a G77 tagjaként szerepel, de elmondása szerint szorosan együttműködik a csoporttal, de nem teljes jogú tag. Egyedül India külügyminisztere, Subrahmanyam Jaishankar mondta le részvételét néhány nappal a csúcstalálkozó előtt. A lépés némi megdöbbenést váltott ki, mivel Újdelhi a globális Dél szócsövének tekinti magát.
Írta: Jörg Kronauer
Forrás: JungeWelt
