A Global Witness 2022-es jelentése: Latin-Amerika ismét a legveszélyesebb terep a környezetvédelmi aktivisták számára. Kolumbia jegyzi a legtöbb gyilkosságot
2012 óta a Global Witness közel 2000 gyilkosságot jegyzett fel környezetvédelmi aktivisták ellen. És tavaly is világszerte 177 ember fizetett életével a természetvédelem iránti elkötelezettségéért. Ez azt jelenti, hogy szinte minden második nap gyilkolnak meg embereket az erőforrások iránti mohóságból. A lista élén immár harmadik éve Kolumbia áll – derül ki a washingtoni és londoni székhelyű Global Witness nemzetközi civil szervezet 2022-es éves jelentéséből, amelyet kedden mutattak be a kolumbiai fővárosban, Bogotában. A jelentés szerint tavaly 60 környezetvédelmi aktivistát öltek meg a dél-amerikai országban. Ezzel 2012 és 2022 között 382-re emelkedett a Kolumbiában megölt aktivisták száma.
A Global Witness több mint 25 éve tárja fel a természeti erőforrások előfordulása, a konfliktusok és a korrupció közötti összefüggéseket. 2022-ben ismét Latin-Amerika volt a legveszélyesebb terep a környezetvédők számára. A meggyilkoltak 88 százaléka ebből a régióból származott. Itt 125 ember esett áldozatul az aktivisták elleni erőszaknak, köztük öt gyermek. A szervezet Kolumbia mellett Brazíliát 34, Mexikót 31, Hondurast pedig 14 gyilkossággal nevezi meg a régió legveszélyesebb országainak. Ismét a Fülöp-szigetek is a környezetvédők ellen elkövetett gyilkosságok magas számával rendelkező országok között van.
De van ok a reményre: Kolumbia új, baloldali kormánya Gustavo Petro és alelnöke, Francia Márquez alatt, aki maga is környezetvédelmi aktivista, és az afro-kolumbiai kisebbséghez tartozik, jobban akarja védeni a lakosság jogait, és társadalmi változásokat ígér. A balra tolódás Kolumbián kívül Brazíliát, Hondurast és Mexikót is elérte. Ott is az emberi jogok és a környezet védelmének akarják szentelni magukat. Tavaly Mexikóban az előző évhez képest 54-ről 31-re csökkent az aktivisták meggyilkolásának száma.
Az őstermelők, az őslakosok és az afrikai gyökerekkel rendelkező közösségek különösen érintettek. És mindez annak ellenére, hogy a világ népességének csak kis részét teszik ki. Mindössze hat százalékuk őslakos, de az áldozatok több mint egyharmada ebbe a csoportba tartozik. Az áldozatok hét százaléka afroamerikai, 22 százaléka pedig farmer. Az áldozatok családjainak gyakran nincs módjuk feljelenteni a bűncselekményeket – mutatott rá a Global Witness. A büntetlenségben nagy szerepet játszik a jogállamiság hiánya.
A jelentés szerint az amazóniai régió országai aránytalanul nagy mértékben szenvednek az erőszakos cselekményektől. Ebben a térségben nyugati vállalatok regionális szövetségeseik segítségével olyan nyersanyagokat termelnek ki, mint az arany, a fa vagy a gyémántok. Ez gyakran illegális nyersanyag-kitermelés, mint például a brazíliai Kayapós területén lévő aranybányák esetében. Az engedély nélküli bányászat annyira jövedelmezőnek bizonyult, hogy rögtönzött repülőtereket építettek, és a munkásokat repülőgépen szállították be. A Global Witness szerint svájci, olasz, dél-koreai, amerikai és brit vállalatok bányásztak vagy szereztek be aranyat a területen, illetve adtak el gépeket a bányászoknak. Ezzel elősegítették a környezetszennyezést, az erdőirtást és az őslakos aktivisták elleni erőszakos bűncselekményeket. A szervezet hasonló mérleget von az Amazonas menti Peruval és Venezuelával kapcsolatban is.
Mindazonáltal a bűncselekmények száma világszerte csökkent 2021-hez képest. A Global Witness azonban arra figyelmeztet, hogy ez nem jelenti azt, hogy a helyzet általában véve javul. Különösen az egyre súlyosbodó klímaválság és a nyersanyagok iránti egyre növekvő mohóság fényében a környezetre nehezedő terhek és a védelmezőire nehezedő nyomás egyre nő. A puszta erőszak mellett egyre gyakrabban alkalmaznak nem halálos stratégiákat, például kriminalizálást, zaklatást és digitális támadásokat az aktivisták ellen. A szervezet jogi lépések megtételét kéri a vállalatok ellen. Végül, de nem utolsósorban, végre következetes lépéseket kell tenni a klímakatasztrófa kezelésére.
Írta: Sara Meyer
Forrás: JungeWelt
