Elnökválasztás Bolíviában: jelöltállítás és Morales támogatói elleni erőszak

Eduardo del Castillo bolíviai belügyminisztert választotta elnökjelöltjének a kormányzó Mozgalom a Szocializmusért (MAS). Alelnökjelöltjének Milán Bernát, a Confederación Sindical Única Trabajadores Trabajadores Campesinos de Bolivia földműves szakszervezet vezetőjét választották.

Eduardo del Castillo és Milán Berna a MAS jelöltjei
Eduardo del Castillo és Milán Berna a MAS jelöltjei

A hivatalban lévő elnök, Luis Arce korábban kizárta újraválasztását, és egységre szólított fel a baloldalon „a változás folyamatának eredményei megőrzése érdekében”.

Arce múlt kedden a kormány székhelyén tartott beszédében jelentette be döntését. Hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a munkások, a földművesek és az őslakosok hangjának széttöredezését. Arce arra is felszólította Evo Moralest, hogy ne ragaszkodjon a jelöltségéhez, és hangsúlyozta, hogy a baloldalnak egyetlen jelöltet kell állítania. Ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk a neoliberális jobboldal visszatérését a hatalomba, amely ki akarja fosztani a természeti erőforrásokat és külföldi érdekeknek akarja alárendelni az országot.

Közben a hétvégén egy másik elnökjelöltet is megválasztottak: a Tercer Sistema (Harmadik Rendszer – MTS) mozgalom által vezetett Alianza Popular koalíció a szenátus baloldali vezetőjét, Andrónico Rodríguezt jelölte. Ezt Félix Patzi, az MTS elnöke, Morales volt minisztere jelentette be vasárnap La Pazban tartott sajtótájékoztatóján. „Andrónico végül beleegyezett, hogy az Alianza Popular jelöltjeként induljon” – magyarázta.

„Felhívom az egész bolíviai lakosságot, hogy egységes erőként álljon Andrónico Rodríguez szenátorunk mögé, mivel ő egy új generációt képvisel a politikai struktúrák megújítása mellett” – folytatta Patzi.

Ami Morales volt elnököt illeti, a Legfelsőbb Választási Bíróság (TSE) elnöke, Óscar Hassenteufel a múlt héten kifejtette, hogy jelöltként regisztráltathatja magát, ha egy törvényesen létrehozott párt támogatásával rendelkezik, és benyújtja a megfelelő dokumentumokat. A regisztráció azonban nem jelent garanciát az engedélyezésre, mivel jelöltségét, akárcsak az összes többi előválasztási jelöltét, a vonatkozó előírásoknak megfelelően fogják megvizsgálni. Június 6-ig döntenek arról, hogy ki kapja meg az engedélyt, és ki nem.

Az alkotmánybíróság azonban pénteken hivatalosan is elküldte a TSE-nek a 0007/2025. számú ítéletet, amely véglegesen megtiltja Morales újraválasztását.

A TSE szóvivője, Tahuichi Tahuichi Quispe a sajtónak elmondta, hogy a Választási Törvényszék álláspontját a plenáris ülés hét tagjának elemzése és szavazása után fogják közölni: „A megfelelő időben intézményes álláspontot fogunk kialakítani erről az alkotmánybírósági döntésről”. Emlékeztetett arra is, hogy a TCP ítéletei „kötelező érvényűek és vitathatatlanok”.

Szintén pénteken tömeges összecsapások voltak Morales támogatói és a rendőrség között La Pazban. A tüntetők a többnemzetiségű állam első őslakos elnökének elnökjelöltként való nyilvántartásba vételét követelték.

Amikor megpróbáltak a teljesen lezárt TSE és a szomszédos Abaroa tér közelébe jutni, a rendőrség könnygázt és gumibotokat vetett be. A rendőrség ezt azzal indokolta, hogy a tüntetők köveket, tűzijátékot és robbanószerkezetet dobáltak.

A konfrontáció után az ombudsmani hivatal felszólította a rendőrséget, hogy a törvényesség, az arányosság és a szükségesség nemzetközi normáinak megfelelően alkalmazza az erőt és a fegyvereket.

„A menetet a Plaza Abaroa közelébe próbálták terelni, de világossá vált, hogy a rendőri erők megkülönböztetés nélküli erőt és vegyi anyagokat alkalmaztak, hogy megakadályozzák a felvonulókat abban, hogy a Legfelsőbb Választási Bírósághoz vonuljanak” – közölte az ügynökség.

Az azonban nem világos, hogy Morales melyik pártot vagy szövetséget állítaná fel. Miután szakított a Győzelmi Fronttal, most párt nélkül maradt.

Forrás: Prensa Latina