Víz vagy réz – a fajtavédelem és az energetikai átállás között Kolumbiában

Gustavo Petro kormánya rendeletet adott ki ideiglenes természetvédelmi területek létrehozásáról a bányászati tevékenységek korlátozására. A vitatott putumayói bányaprojekt ennek következtében elmaradhat.

Irene Vélez, az egykori bányászati miniszter a közösség képviselőivel folytatott párbeszédben, 2023. március
Irene Vélez, az egykori bányászati miniszter a közösség képviselőivel folytatott párbeszédben, 2023. március

A kolumbiai bányászati hatóság 2006-ban összesen négy koncessziót adott ki 1912 hektárnyi területre, tíz kilométerre Mocoa-tól. Mocoa a délnyugat-kolumbiai Putumayo megye fővárosa.

Az eredetileg az angol-amerikai tulajdonban lévő koncessziók a dél-afrikai Anglogold Ashanti és B2Gold vállalatnak lettek eladva. A jogcímek 2018 óta a Libero Cobre bányavállalat, a kanadai Libero Copper and Gold csoport leányvállalata kezében vannak. A vállalatnak 2037-ig van engedélye többek között réz és molibdén bányászatra.

A koncessziós területek azonban részben az inga és a kamëntsá őslakos népek védett területein (resguardos), valamint egy védett erdőterületen helyezkednek el. Itt található a Mocoa folyó felső medencéje, ahol a Putumayo, San José, Blanco, Pepino, Mulato és Guineo folyók keresztezik. A bányavállalat 2020-ban kezdte meg a rézkutatást anélkül, hogy előzetesen egyeztetett volna a terület feletti fennhatósággal rendelkező inga és kamëntsá népekkel. A 2018-as 020-as önkormányzati megállapodás szintén tiltja a kis- és nagyüzemi bányászatot Mocoa településen.

2021 augusztusában felfüggesztették a koncessziókat, ami azt jelenti, hogy a Libero Cobre 2022 júniusáig hivatalosan nem végezhet további feltárási munkálatokat. Azóta politikai kötélhúzás folyik a bányavállalat és az állami hatóságok között. A bányászati jogcímek továbbra is fennállnak, annak ellenére, hogy nincs környezetvédelmi engedély, és annak ellenére, hogy a védett területek és az őslakosok területei mellett olyan területeket is tartalmaznak, amelyek bizonyítottan fokozott földcsuszamlásveszélyt jelentenek.

Az Amazonas vízgyűjtő területén, Mocoa környékén található molibdén- és rézlelőhelyek már az 1970-es évek óta ismertek. Ma ezek a nyersanyagok nélkülözhetetlenek az energetikai átálláshoz, amelyet Kolumbia elnöke, Gustavo Petro is elő akar mozdítani. A Mocoa bányaprojekt azonban jól példázza, hogy az energetikai átállás érdekében hozott intézkedések hogyan kerülhetnek ellentétbe a környezetvédelmi intézkedésekkel.

Mocoa és a környező területek lakosságának és környezetvédelmi szervezeteinek ellenállása töretlen, mivel a folyók szennyezése és az erdőirtás növekedése miatt nagy az aggodalom. „A jövőben ez egy sivatag lesz, a vízforrásaink kiszáradnak. Már most látjuk, hogy az állatok kiszorulnak természetes élőhelyükről” – számol be Soraida Chindoy inga környezetvédelmi aktivista.

Most a Történelmi Paktum kormánya a 2024. január 30-i 044-es rendelettel újabb jogi keretet teremtett a már folyamatban lévő bányaprojektek legfeljebb tíz évre meghosszabbítható korlátozására, egyértelmű jelzést küldve a természetvédelemnek.

Tavaly az akkori bányászati miniszter, Irene Vélez, a Kolumbiai Bányászati Hatóság elnökével és a Földtani Hivatal igazgatójával együtt elfogadta a Libero Cobre-ügyről szóló párbeszédre szóló meghívást a közösség képviselőivel és a környezetvédelmi aktivistákkal. Ez a miniszter politikailag szimbolikus látogatása volt az ország egyik történelmileg leginkább marginalizált területére. A találkozón Vélez ígéretet tett arra, hogy a kormány nem akar komoly „rézlázat” kiváltani, ahogyan azt a régió a múltban a természeti erőforrások kezelésével kapcsolatban megtapasztalta. Az élet védelme lesz a legfőbb prioritás.

Írta: Katharina Busch

Forrás: Amerika21