Emmanuel Macron francia elnök háromnapos brazíliai állami látogatása során élesen bírálta az EU és a Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást. Megjegyzései az 5. Brazília-Franciaország Gazdasági Fórumon hangzottak el São Paulóban, és ellentmondtak a brazil kormány képviselőinek nyilatkozatainak.
Macron szerint a hosszas tárgyalások ellenére a megállapodás jelenlegi szövege például az éghajlati kérdések tekintetében nem megfelelő, és „a nulláról” kellene újratárgyalni. „Ez egy szörnyű megállapodás” – hangsúlyozta Macron. „Tegyük félre a 20 évvel ezelőtti megállapodást, és építsünk egy új, felelősségteljesebb megállapodást, amely figyelembe veszi az olyan kérdéseket, mint az éghajlat, a biológiai sokféleség és a kölcsönösség.”
Macron hangsúlyozta Brazília és Franciaország szerepét is a CO2-kibocsátás elleni küzdelemben. Véleménye szerint a két ország közösen, egyértelműbb szabályok megalkotásával, az erőfeszítések megduplázásával és kétoldalú megállapodások megkötésével képes leküzdeni a problémát.
Nem sokkal korábban Geraldo Alckmin brazil alelnök is népszerűsítette a tervezett megállapodást: „A Mercosur kibővült Bolíviával, megállapodtunk Szingapúrral, és az EU-val is folytak tárgyalások. Meghódítjuk a piacot, megnyitottuk a piacot. Ez egy mindenki számára előnyös helyzet.”
Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter korábban szintén megvédte a megállapodást, és kijelentette, hogy Luiz Inácio Lula da Silva elnök is „ragaszkodni fog hozzá”. Haddad a Mercosur és az EU közötti esetleges megállapodást a brazíliai adóreformhoz hasonlította. „Nem szabad feladnunk ezt a megállapodást. Ha 40 év után sikerült elfogadni a mi adóreformunkat, miért ne lehetne 20 év után egy jó megállapodást kötni az EU és a Mercosur között” – mondta Haddad a rendezvényen.
Macron megjegyzései egyértelművé teszik, hogy az EU-n belül Franciaország tanúsítja a legnagyobb ellenállást a megállapodással szemben. Ez részben a környezetvédők tiltakozásának, de mindenekelőtt a mezőgazdasági termelők és az agrárvállalkozások nyomásának köszönhető.
Brazília 2023 decemberében még reménykedett abban, hogy aláírja a megállapodást, amíg a Mercosur soros elnöke. Macron akkor hasonló kritikának adott hangot. „Ellenzem a megállapodást, mert (…) ellentmond annak, amit Lula tesz Brazíliában, és annak, amit mi teszünk. Ez egy olyan megállapodás, amelyet megpróbáltunk megjavítani, de rosszul van megjavítva”.
„Nem kérhetem a franciaországi és európai mezőgazdasági termelőinktől, iparainktól, hogy új dekarbonizációs intézkedéseket alkalmazzanak, és hagyjanak el bizonyos termékeket” – mondta Macron – „és aztán azt mondom: megszüntetem az összes vámot, hogy olyan termékeket hozzanak forgalomba, amelyek nem alkalmazzák ezeket a szabályokat”.
Az európai mezőgazdasági protekcionizmus most úgy tűnik, hogy a megállapodás elfogadásának legfőbb akadálya. Különösen Franciaországban a gazdamozgalom és az agrárágazat hagyományosan nagy politikai tőkével rendelkezik. Szakértők szerint az ágazat részéről érkező nyomás és a francia kormány „törékenysége” a fő tényező Macron elutasító álláspontja mögött.
Flávia Loss de Araujo, a São Paulo-i Szociológiai és Politikai Iskola Alapítvány (FESPSP) nemzetközi kapcsolatok professzora szerint az európai mezőgazdasági ágazat „régóta blokkolja a kereskedelmi megállapodásokat”. Sok európai gazdálkodó ellenzi a szabadkereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek – mint Brazília, Argentína vagy Ausztrália – rendkívül versenyképesek a mezőgazdasági és állattenyésztési ágazatban. Az agrárágazat kormányzati támogatásra számít a megállapodás megállítása érdekében. „Nagy nyomást gyakorol a Macron-kormányra” – magyarázza Loss.
Ennek ellenére az Európai Bizottság eddig hajlott arra, hogy folytassa a tárgyalásokat a Mercosurral. Olyan fontos tagállamok, mint Németország és Spanyolország jelezték, hogy hajlandóak a megállapodásra.
Macron korábban Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kíséretében ellátogatott az Amazonas torkolatánál fekvő Belém do Pará kétmilliós metropoliszába. Az ENSZ 30. klímakonferenciáját (COP30) 2025-ben tartják ott. Mindketten bejelentettek egy környezetvédelmi és éghajlatvédelmi beruházási tervet, amelynek célja, hogy „a következő négy évben egymilliárd euró (1,08 milliárd dollár) köz- és magánberuházást vonjon be”. Lula hangsúlyozta, hogy fontos megmutatni Macronnak az Amazonas régió összetettségét: „Ez egy olyan hely, ahol nagy a biológiai sokféleség, de sok olyan ember is él, akiknek a túlélése az Amazonastól függ”.
Macron a francia Becsületrenddel tüntette ki Raoni Metuktir kajapó-vezetőt, az Amazonas védelmének egyik szimbolikus alakját. Az ünnepségen Lula újólag elkötelezte magát amellett, hogy 2030-ig véget vet az Amazonas erdőirtásának – egy kikötéssel: „Meg akarjuk osztani a világgal biológiai sokféleségünk feltárását és kutatását, de az őslakosoknak is részesülniük kell földjük minden gazdagságából” – mondta Lula.
Írta: Stephan Hollensteiner
Forrás: Amerika21
