Kína 2026 márciusa óta nagy számban tart vissza panamai lobogó alatt közlekedő kereskedelmi hajókat a kikötőiben. Csak áprilisban a brit biztonsági cég, az Ambrey 136 panamai lobogó alatt közlekedő hajó visszatartását regisztrálta, ami a 2025-ös átlag 6,4-szerese. Májusban pedig akár 140 hajót is visszatartottak, ami a válság kezdete óta a legmagasabb havi érték. Peking hivatalosan a kikötőállami ellenőrzésekkel indokolja az intézkedéseket.
A kiváltó ok egy panamai legfelsőbb bírósági ítélet, amely 2026. január végén alkotmányellenesnek nyilvánította a hongkongi CK Hutchison konszern Balboa és Cristóbal konténerterminálokra vonatkozó koncesszióját (erről a miamerikank.hu is beszámolt). Peking az ítéletet „rossz szándékú cselekedetnek” nevezi, és az Egyesült Államok nyomását látja a döntés mögött. A CK Hutchison nemzetközi választottbírósági eljárást indított, és több mint kétmilliárd amerikai dollár kártérítést követel.
Egy másik ügy is bírálatot váltott ki Pekingben: a vállalat világszerte működő kikötői üzletágát, beleértve a panamai kikötőket is, mintegy 20 milliárd dollárért akarta eladni a BlackRock és az MSC által vezetett konzorciumnak.
Szakértők a döntéseket aszimmetrikus gazdasági nyomás egyik formájának tekintik. Peking üzenete Panamának és más kormányoknak az, hogy a kínai érdekekkel ellentétes döntéseknek ára van – állítja Alicia García-Herrero közgazdász és Evan Ellis amerikai elemző.
A következmények Panamának jelentősek. A folytatódó lefoglalási hullám egyre több hajózási társaságot késztet arra, hogy hajóit kivegye a panamai nyilvántartásból. A Javier Martínez Acha és Wang Yi külügyminiszterek közötti első csúcstalálkozó május 26-án New Yorkban nem vetett véget a lefoglalásoknak.
A vita az Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai rivalizálás része a csatorna körül, amelyen a világkereskedelem akár hat százaléka is áthalad. Második hivatali idejének kezdetén Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy „visszaszerzi” a csatornát. A csatornán áthaladó rakomány becslések szerint 70 százaléka az Egyesült Államokból származik vagy oda tart. A közben az Egyesült Államokkal fennálló szoros gazdasági kapcsolatok továbbra is fennállnak: a Panama-csatorna hatóság és az amerikai Port Miami kikötő további öt évvel meghosszabbította 2003-as együttműködési megállapodását.
Kína a panamai hazafiságra apellált, és az Egyesült Államok történelmi vétkeire, például az 1989-es invázióra hivatkozott. A Kínával szemben kritikus konzervatív média, például a kolumbiai El Tiempo újság szerint azonban a közép-amerikai országnak nincs koherens külpolitikai doktrínája a csatornával kapcsolatos ügyek kezelésére. A 2017-es tajvani kapcsolatok megszakítása óta a Pekinggel való kapcsolatait nagyrészt improvizált módon alakította ki.
Írta: Katharina Hempfing
Forrás: Amerika21
