A brazil szenátus igazságügyi bizottsága múlt szerdán jóváhagyta a hatnapos munkahét eltörlését célzó alkotmánymódosítást. A teljes szenátusban tervezett szavazásra azonban nem került sor. A döntés várhatóan csak az október 4-i elnökválasztás első fordulóját követően születik meg. Ezzel a munkaidő-csökkentésről szóló vita egyre inkább a választási kampány középpontjába kerül.
Az alkotmánymódosítás előírja, hogy a maximális heti munkaidőt fokozatosan a jelenlegi 44 óráról 40 órára csökkentsék, és hetente két fizetett pihenőnapot garantáljanak. A bérek csökkentésére nincs terv. A hatálybalépést követő két hónap után a maximális munkaidő először 42 órára, összesen 14 hónap elteltével pedig 40 órára csökken.
A képviselőház már május végén két szavazási fordulóban jóváhagyta a reformot. A végleges elfogadáshoz most még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Mivel alkotmánymódosításról van szó, ott két szavazási fordulóban mindegyikben legalább 49 szavazatra van szükség a 81-ből.
A szeptember 2-án tervezett szenátusi plenáris szavazás előtt a kormánypárt – szenátusi frakcióvezetője, Randolfe Rodrigues szerint – 53–54 támogató szavazattal számolt a reform mellett. Mivel a várható szavazatok száma így alig haladta meg a szükséges küszöböt, már néhány távollét is veszélybe sodorhatta volna a szavazást a lehetséges támogatók körében.
Rodrigues azzal vádolta az ellenzéket, hogy éppen ezért szándékosan igyekezett alacsonyabb részvételi arányt elérni a szavazáson. Ezzel kapcsolatban Flávio Bolsonarót (PL), az elnökjelöltet és Jair Bolsonaro volt elnök fiát, valamint Rogério Marinhót (PL), a szenátus ellenzéki vezetőjét és Bolsonaro elnöki kampányának koordinátorát nevezte meg. A jelentésekből nem derül ki, hogy ezt a befolyásolást konkrétan hogyan szervezték volna meg.
Luiz Inácio Lula da Silva elnök is azzal vádolta Marinhót a szavazás elmaradása után, hogy megakadályozta a reform előrehaladását. Lula támogatja a „hat-egy” munkahét eltörlését fizetéscsökkentés nélkül.
Flávio Bolsonaro eddig nem foglalt egyértelmű álláspontot a konkrét reformmal kapcsolatban. Ehelyett egy alternatív modellt támogat, amely rugalmasabb munkaidőt és a ledolgozott órák alapján történő fizetést ír elő. Marinho elutasítja a jelenlegi javaslatot, és benyújtott egy ellenjavaslatot, amely megtartaná a „hat-egy” heti rendszert és a 44 órás maximális heti munkaidőt.
A lakosság körében a „hat-egy” munkahét megszüntetése széles körű támogatást élvez. A Futura Intézet legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 67,3 százaléka támogatja a modell eltörlését. 58,7 százalékuk számára azonban az elnökjelölt álláspontja ebben a kérdésben nem befolyásolja a saját választási döntésüket.
Az ellenállás elsősorban a gazdaság egyes szektoraiból érkezik. A CNI ipari szövetség a növekvő személyzeti költségekkel, a csökkenő versenyképességgel és az esetleges termeléscsökkenéssel kapcsolatos veszélyekre figyelmeztet. Arra szólít fel, hogy a munkaidő-szervezés kérdését nagyobb mértékben bízzák a vállalatok és a munkavállalói képviseletek közötti kollektív szerződéses tárgyalásokra.
A „hat-egy” munkahét megszüntetésére irányuló követelést kezdetben a Vida Além do Trabalho (VAT) mozgalom vezette Rick Azevedo aktivista köré, és az elmúlt években országos politikai témává fejlődött. A parlamentben a követelést többek között Erika Hilton (PSOL) képviselő vette fel, és összekapcsolta a heti munkaidő rövidítésére irányuló meglévő kezdeményezésekkel.
A nagy brazil szakszervezeti szövetségek most nyomást akarnak gyakorolni a szenátusra, hogy a szavazás még az első választási forduló előtt megtörténjen. Fel akarják keresni a szenátus tagjait az egyes szövetségi államokban, és találkozót követelnek Davi Alcolumbre szenátusi elnökkel. Ezáltal a munkaidő-reform várhatóan a következő hetekben is továbbra is szerepet fog játszani az elnökválasztási kampányban.
Írta: Emilia Bailer
Forrás: Amerika21
